Bárth János szerk.: Cumania 19. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2003)

Bárth Dániel: Szokás és hatalom. Egyházi törekvés a szőlőőrzés bácskai rendszabályozására a XVIII. század közepén

SZOKÁS ÉS HATALOM 107 gyerekek pásztorkodásáról és a lányok szőlőőrzésének veszélyeiről szólt. Ugyancsak e vizitáció őrizte meg számunkra azt a tanulságos képet, hogy amíg Küllődön a templom előtt ott díszelgett a kaloda az egyházi és az isteni parancsok ellen vétők büntetésére, addig Béregen a hajdani kaloda már rég az enyészeté lett.

103 A beregi plébános kifejezetten jó viszonyban volt a híveivel, akik szerették papjukat. Nem véletlen, hogy a szomszédos Küllőd lakói szabályosan el irigyelték a beregiek lelkipásztorát, és nehezen viselték a nyakukba ültetett káplán akadékoskodásait. Az elöljárók az 1765 elején írott levelükben többek között azt is sérelmezték, hogy amikor a felettük is illetékes plébános időnként kilátogat hozzájuk illír prédikációt tartani, a káplán mindig vonakodik attól, hogy Béregre utazzon a plébános helyettesítése végett. Két évvel később meg azt kérték a kalocsai szentszéktől, hogy Küllődöt helyezzék vissza korábbi íiliális állapotába, tehát a beregi plébános fennhatósága alá.

105 Kérésük természetesen nem teljesülhetett. Miként feljebb említettük, a küllődi káplán a helyi illír iskoláról szóló, 1764. augusztus 20-án kelt jelentésében említést tett a szőlőket Őrző lányokról, ám felettesei felé nem erkölcsi szempontok alapján, hanem az iskolai és a hittan oktatás elmulasztása miatt fejezte ki rosszallását.

106 Nem így magukkal a hívekkel szemben! Három különböző alkalommal hirdette ki mise után az illíreknek, hogy hagyjanak fel e felettébb kártékony szokásukkal.

107 Határozottságát a korábbi évek kellemetlen tapasztalatai alapozták meg. Saját leírása alapján elébe akart menni annak, hogy újabb megesett lányok kerüljenek ki a szőlőőrzés kalandjaiból, miként az a korábbi két évben történt. Csöppet sem vigasztalta, hogy az említett lányokat végül sikerült férjhez adni, nyilván miután kiderítették „megrontóik" kilétét. A káplán haragja akkor hágott tetőfokára, amikor az emlékezetes szeptemberi vasárnapon a misén mindössze öt, a vecsernyén pedig három leányzó jelent meg. A lányok felkutatására utasított tanító és az egyházfi 27 különböző korú lányt gyűjtött össze a szőlőkben. A lányok életkorára vonatkozóan bizonytalan adatokkal rendelkezünk. A pap csak annyit írt, hogy „kisebbeket és nagyobbakat" egyaránt találtak.

108 Az érintett falubeliek számára azonban a sérelmet legfőbb okát, illetve a káplán elleni érvelésük legfontosabb ütőkártyáját éppen a lányok alacsony életkora jelentette. 1765 elején, papjuk elmozdítását célzó levelükben a küllődi bírák azt állították, hogy a KÉL I.e. E. 16. kötet. 385. p. „Datur ante ecclesiam cyppus pro puniendis in ecclesiam, ejusdemque ac divina praecepta publice delinquentibus." - KEL 1. e. E. 16. kötet. 324. p.; ,J4eque ante praeexistentem habetur cyppus pro puniendis in ecclesiam et ejus praecepta publice delinquentibus, quia corruit." - KEL 1. e. E. 16. kötet. 379. p. KÉL 1. c. Szloboda Mátyás KÉL 1. e. A. 5. kötet. (1767. március 14.) KÉL l.b. Küllőd, l.b. „...ternis distinctis vicibus post sacrorum solennia nationi Illy Исае promulgavi, ut custodes vinearum, Puellas scilicet, abrogent, éliminent...," - KÉL 1. b. Küllőd. 1. b. KÉL l.b. Küllőd, l.b.