Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
66 Kajánd, Pathala és Eszter településekkel. Egy 1574. évi okiratban Katymárként szerepel. 1598-ban Kachmar lakói - vagy egy részük - magukat rácnak vallják. A településről 1700-ig rendszeresen tudósítanak írott források, ekkor átmenetileg pusztává vált. „1717-ben ismét falu volt a bajai járásban egy bíróval ás 17 szerb gazdával" 207 , s ettől kezdve napjainkig folyamatosan lakott helyiség. Katymár - Pontosabb helymegjelölés nélkül Az Árpád- vagy koraközépkori Katymárt sejteti a Zalotay Elemér által - sajnos, csak igen röviden - említett lelőhely, mely Katymár-Téglagyártól kb. másfél km-re volt, és „...ahol a községi orvos közlése szerint még a meglévő templomalap körül S végű hajkarikás sírok fordulnak elő. Ezzel vagy magára Katymárra, vagy pedig a határában egykor fennállott négy elpusztult község valamelyikére vonatkozólag nyerünk adatokat." 208 Pontosabb helymegjelölés híján a lelőhely nem azonosítható. Katymár - Gradina (Törökvár, Lenin Tsz) Sólymos Ede néprajzos, a bajai múzeum igazgatója 1951-ben kapott hírt arról, hogy Katymáron „...arany- és ezüstpénzeket találtak, Egy alagútban csontvázak is vannak. [...] megtudta, hogy mintegy 20 évvel ezelőtt Róth Sebestyén tanyájának közelében sok csont került elő, melyekből néhányat fel is küldtek a Nemzeti Múzeumba, ahonnan azt a választ kapták, hogy azok 700 évesek. " 209 Sólymos megállapította, hogy „...egy domb tetején sok csont és faltörmelék került elő és kerül elő [...] pénzt is találtak, de arany és ezüst pénzről (a bejelentő WE) nem tud.[...] A kérdéses terület a Lenin Termelőszövetkezeté. Csak csontokat és faltörmelékeket találtak eddig. A dombnak a nevét nem tudta senki megmondani, sem a dűlőét. „ Törökvár" elnevezést sosem hallották. [...] A domb É és К felől jól kiemelkedik a terepből, a telecskai dombok nyúlványa [...] látszik, hogy valamikor épület állott ott, a téglák vörös égetésűek, laposak. Sok korongolt középkorinak látszó cseréptörmelék is van, valamint emberi csontok. " Kőhegyi Mihály biztosra veszi, hogy Sólymos „...a Gradina (Törökvár) területénjárt. Azóta egy XVII. századi bronzgyűrű is előkerült innen. (TIMRGy 55.2.1.) 207 IVÁNYI István 1907. III. 61-63. 208 ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja 1952. KJM RA 69.231 19. old. 209 KŐHEGYI Mihály 1994. 209. A leletekről a Múzeumok és Műemlékek Országos Központja értesítette Sólymos Edét: „ Dr. Gaál Dezső kecskeméti tanár jelentette, hogy Katymár községben a lakosoknál ezüst- és aranypénzek vannak, amelyeket a község környékén lévő régi, beomlott alagútból („Törökvár") szednek össze. Az. alagútban állítólag csontvázak is vannak, amelyeket szakember még nem nézte meg. Felkérem, hogy az arany és ezüstpénzek összegyűjtése céljából lépjen érintkezésbe Tóbi István katymári tanítóval. Budapest, 1951. szept. 7-én. Dr. Pogány Ö. Gábor s.k. hivatalvezető h. " TIM RA 957/II. 210 SÓLYMOS Ede jelentése KJM RA 69.227; A helyszíni szemléről Katymár-Lenin Tsz (1951) megjelöléssel jelent meg egy rövid jelentés: „A községtől DK-re mintegy 5 km-re emelkedő dombon szántás alkalmával Árpád-kori téglák, fal- és emberi csontok, középkorinak látszó korongolt cseréptörmelékek kerültek elő. Sólymos Ede. " H.TÓTH Elvira 1990. 178.
