Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
67 A Gradina dombja jól kiemelkedik a ma már sasos rétből, mely egykor a Kígyóspatak árterületéhez tartozott. A földrajzilag kiválóan alkalmas területen, vélhetően a bajaival egyidőben (1542) a törökök palánkvárat építettek." n A „Törökvárat" Zalotay is említi 1952-es ásatási jelentésében. 212 Kőhegyi Mihály véleménye szerint a Katymár-téglagyári temető „...annak a XVI. századi népességnek" a temetője volt, „...melyről csak írásos forrásokból tudtunk eddig, a török hódoltság alatt felszivárgott délszlávokról van szó, akiknek lakhelye a gradina (városka) volt a falutól délkeletre. " ' Úgy gondoljuk azonban, hogy a téglagyári temető és a Gradina egymástól való viszonylag nagy távolsága ezt a feltételezést nem támasztja alá. Katymár - Gradina mellett Továbbra is kérdéses, hogy a Sólymos által jelzett másik lelőhely, a Gradina közvetlen közelében pontosan mi lehetett: „Ettől (t.i. a Lenin tsz-i, azaz gradinai lelőhelytől - WE) Nyugatra kb. 100 méterre másik domb emelkedik, melyen szintén sok az emberi csont. Mindkét területet szántják, s ilyenkor újabb nagymennyiségű csont és törmelék kerül elő. " Katymár - Templomdomb Útépítés során került elő a templomdomb nyugati oldalán egy sír, melyben két koporsószeg volt. Kőhegyi Mihály véleménye szerint a templom dombját a XVII. században emelték, s a sír is e korból való lehet, s a templom körüli temetőből származik. Ez a temető a XVII. század végén telt be, ekkor nyitják meg az újat a Faiskolának nevezett területen. A területen leletmentés nem folyt, így a temető pontos korát e kevés adatból biztosan meghatározni nem tudjuk. A mai Katymár település középkori - kora újkori történetében még igen sok a bizonytalanság: „Katymár valószínűleg nem a mai helyén állott. Sokkal nehezebben tudunk azonban felelni arra a kérdésre, hogy hol kell keressük a középkori települést. Az ún. II. József-féle felmérésen jól látszik, hogy Madaras a Telecskai dombokon, a Prispa-tótól nyugatra feküdt. Katymár csak ettől nyugatra lehetett. A falu öregjei többször emlegetik, hogy a jelenlegi téglagyár és a Szentai-temető között elvezető pacséri út és a Telecskai dombok találkozásánál, magukon a dombok északi pere2 ' ' KŐHEGYI Mihály 1994. 209. ; „ Katymár-Gradina (1962) A községtől D-re elterülő dombon egykor a török palánkvára állott. A területen emberi csontok és cserepek hevernek. " KŐHEGYI Mihály jelentése 1962. RégFüz Ser.I. No. 16. 1963. 82. 212 ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja 1952. KJM RA 69.231 19. old. 213 KŐHEGYI Mihály 1994. 207. 214 SÓLYMOS Ede jelentése KJM RA 69.227 215 KŐHEGYI Mihály 1994. 210.
