Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető

68 mén volt az egykori Katymár. Település itt valóban lehetett, de ez a terület inkább Madarashoz tartozott, mert a közelében levő török várat mindig madarasi palánkként említik a zsoldjegyzékek. Van viszont a jelenlegi községtől délnyugatra, közvetlenül a falu mellett, a Kígyós patak déli oldalán egy enyhe emelkedés, melyet Katymár régebbi lakói, a bunyevácok „crkviste"-nek neveznek, ami magyarul „templomocskát" jelent. Mind a régi település, mind a hajdani templom emléke elődeinktől átvett hagyományként a ma élő öregek tudatában még elevenen él. "

2lb A kérdést csak a terület alaposabb régészeti kutatása tisztázhatja. Zalotay Elemér 1952-ben még szomorúan állapította meg, hogy „a bajai múzeum és Bácsbodrog megye monográfiája sem ismert ezen a területen XVI-XV. századi elpusztult falut. A terület oklevéltári anyaga nincs feldolgozva, így nem á l semmi történelmi adat rendelkezésemre a közelebbi időpont kitapintásához. Ez a helytörténeti nagy parlag egy vármegye területén gondolkodóba ejt. Összehasonlítva a tiszántúli részek (Csongrád, Csanád, Békés, Hajdú) fejlett helytörténetírásával, ezt az országrészt valóságos terra incognitanak kell minősítenem, ahol a régészetre igen-igen nagy feladatok várnak. " Azon túl, hogy elsősorban Kőhegyi Mihály leletmentéseinek köszönhetően nem fehér folt többé e vidék középkori története, szeretnénk azt is remélni, hogy a katymári XVI-XVII. századi rác temető feldolgozásával és közreadásával a Zalotay által kijelölt feladatok ha mégoly kis részét is, elvégeztük. 216 KAPOCS Nándor - KŐHEGYI Mihály 1983. 59. 217 ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja 1952. KIM RA 69.231 5.