Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
58 GYŰRŰK A katymári temetőből egy ép, szórvány bronz fejesgyűrű került elő (9. kép 5), s nagy valószínűséggel gyűrűnek határozhatjuk meg az 51. sír keskeny bronzpántját is. Egy gyűrűt ismerünk Zombor-Bükkszállásról, melynek feje ugyancsak bekarcolt díszítésű volt , sajnos a publikáció rossz minőségű fotója közelebbi meghatározást nem tesz lehetővé. Töredékes volt vagy csak patina jelezte az Esztergomszentkirályi három gyűrűt 159 . Három dombóvári sírból négy gyűrű került elő, ezek közül kettő vasból, egy bronzpántból, egy pedig négyszeresen összefogott bronzhuzalból készült, utóbbinak csomószerű feje volt. 160 A bácsalmási rác temető néhány sírjából is kerültek elő különböző alakú gyűrűk. 1 Azon túl, hogy e leletek összehasonlítása pusztán az ásatási dokumentációk és az olykor nem megfelelő minőségű publikációs fotók alapján igen nehézkes lenne, a gyűrűket nem tarthatjuk sem etnikumhoz köthetőnek, sem általánosan elterjedt divatékszernek. Ezt egyebek mellett az is igazolja, hogy a viszonylag nagy sírszámú Győr-gabonavásártéri és a többi rác temetőből sem ismerünk gyűrűket. BRONZ FÜLESGOMBOK A katymári temető 10 sírjából kerültek elő hurkosfülű, gömb alakú üreges fejű, díszítetlen bronzgombok, egy példány szórványként került a múzeumba (9. kép 1-4). A gombok elsősorban női viselet tartozékai voltak (19., 47., 53., 55., 67. sírok), négy további felnőtt nemét a mellékletek alapján nem lehet meghatározni (14., 36., 39. és 96. sírok), s mindössze egyetlen gyermeket temettek el bronzgombos ruhában (40. sír). Négy sírban egy-egy darab volt, de hordtak 2, 3, 5 és 8 gombos ruhát is. Mivel a női sírokban ékszernek is minősíthető leletek (hajtű, párta) is voltak, a bronzgombos viseletet bizonyára csak a lakosság tehetősebb része engedhette meg magának. Ebből a szempontból érdekes, hogy csak az egyik sírban volt vasszegekkel erősített koporsó (53. sír), további kettő-kettőben ácsolt (49. és 96. sírok) ill. padkakoporsóban (14. és 39. sírok) temették el a halottakat. A többi sír koporsóinak jellegéről nincsenek adataink. Gombok - az igen kis ismert sírszámú csávolyi és szentendrei temetők kivételével - minden rác temetőben megtalálhatók, viseletük legkedveltebb Dombóváron, Esztergomban és Zomborban volt, ahol a sírok 20%-ából került elő ilyen lelet, de igen nagy számban ismertek Bácsalmásról is, a mélykúti temető -melyből csak néhány sírt sikerült feltárni, - egyetlen melléklete pedig bronz fülesgomb volt. A fémgombok anyaga általában bronz, ritkábban ón vagy ezüst, díszítésük olykor 71. sír. KOREK József 1994. 186., 196. 1. tábla 11. 4., 27. és 14. férfisírok. LÁZÁR Sarolta 1999/a 308., 310., 312., 316. A 122. férfisírban vasgyürű, a 138. gyermeksírban egy vas- és egy bronzpánt-gyűrű, a 114. női sírban pedig a díszesebb gyűrű volt. GAÁL Attila 1979-90. 173-174. A 274. sírban két darab is volt, olykor viszont csak patinanyom utalt egykori gyűrűre. Wicker Erika leletmentése 2001.
