Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
59 változatos. A Duna-Tisza közén csak - általában díszítetlen - fémgombok voltak használatban 162 , a három dunántúli rác temetőből, Dombóvárról, Győrből és Esztergomból csont- és üveggombok is nagy számban ismertek. Mivel a rendelkezésünkre álló - teljesnek sajnos nem nevezhető - adatok szerint a középkori magyar temetőkben talált gombok fémből készültek 163 , megkockáztatjuk, hogy a csont- és üveggombok akár etnikumjelzők is lehetnek. Utóbbi esetében érv az is, hogy az Esztergom-Bánom dűlő II lelőhely 19 sírját, melyekből üveggombok is kerültek elő, a környéken található, pénzzel keltezett török temető részének tartja - . • 164 az asato. A gombok száma és helyzete a rác temetőkben nemcsak változó, de a már említett különbségek a Dunántúl és a Duna-Tisza között itt is fennállnak. GyőrGabonavásártéren a gombok többnyire középen voltak, számuk olykor tíz fölötti. 165 Dombóváron gyakoribb ugyan a kevesebb gombbal zárt viselet, de 6-9 gombosak is előfordulnak, ezeket szintén többnyire a ruha közepére varrták 166 . Az Esztergom-szentkirályi egyik felsőruha 10 gombjának egy részét ugyancsak középen találta az ásató. 167 Ezzel szemben a Duna-Tisza közi lelőhelyeken - ahol erre adatunk van, - a legtöbbször a jobb oldalon általában egy, olykor kettő, nagyon ritkán három vagy több gomb zárta a ruházatot. Ebből a szempontból a katymári temető inkább a dunántúli rác lelőhelyekhez áll közelebb. A gombok számát és pontos helyét azért tartjuk fontosnak, mert véleményünk szerint meghatározza magát a viseletet is, bár azt egyelőre nem tudjuk rekonstruálni. Korek József szerint ugyan „ ...női mentének, férfi mellénynek egyaránt tartozéka" [6& , Gaál Attila jóval óvatosabban fogalmaz. Szerinte „...ezt a kérdést csak a jugoszláviai régészeti és néprajzi anyag alapos ismeretében zárhatjuk le megGaál Uveggombnak tekinti a két zombori temetőből előkerült „kettétört üveggyöngy"-öt illetve egy „gyűrűkő"-ként jelzett tárgyat. GAÁL Attila 1982. 173.; 45. jegyzet. Véleményünk szerint azonban ezek egykori funkciójának eldöntése csak viszonylag rossz fotókról, a leírás alapján nem lehetséges. BácsalmásÓalmás 2002. évi feltárásakor 2 csontgomb került elő. Wicker Erika leletmentése 2002. Úgy tűnik, a fém fülesgombok középkori magyar temetőkben nem annyira általánosan elterjedtek, mint a rác temetőkben. Kaposvár több száz sírós temetőjében például nem találtak gombokat. BÁRDOS Edith 1987; - Nem volt fülesgomb az Esztergom tágabb környékén fekvő Bajóton sem. LÁZÁR Sarolta 1999/b; - Ismert volt viszont a fémgombbal zárt viselet a Duna-Tisza közi Nyárlőrincen: több mint 500 feltárt sír közül 14-ben volt gomb. V. SZÉKELY György ásatási dokumentációja KJM RA 93.705-707.; Bátmonostoron a több mint 2500 feltárt sír ellenére viszonylag kevés került elő. Feltűnő ugyanakkor, hogy ez utóbbi lelőhelyen néhány évig egyáltalán nem találtak gombokat, más években viszont igen, és általában egymás közelében feltárt sírokban. Ebből esetleg arra következtethetünk, hogy a fémgombos ruha csak bizonyos időszakban volt használatban, a párizsi kapcsokkal zárt viselet e területen gyakoribb volt. BICZÓ Piroska ásatási dokumentációja. KJM RA 81.441-445., 87.502-503; Ezúton is köszönjük a kollégáknak, hogy ásatási dokumentációjukat rendelkezésünkre bocsátották. HORVÁTH István leletmentése RégFüz Ser.I. No.32. 1979. 118. Pl. a 52/L, 70/1., 127/L, 214Я1.,219/П. MITHAY Sándor 1985. 186, 190-191., 193. Pl. 12., 103., 235. és 255. sírok. GAÁL Attila 1982. 135., 143., 156., 158. 18. sír. LÁZÁR Sarolta 1999/a 311. KOREK József 1994. 196.
