Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
56 módon - filigrános ezüstszálból hajlított köröcskék alkotta hálóminta fedi. " Négyzet alakú tokos foglalatba illesztették a battonyai fejdísz korongjait díszítő üvegberakásokat, akárcsak egy ismeretlen lelőhelyü ruhadíszét, melynek testét a katymári fülbevalóéhoz hasonló filigrándrót-körök borítják . A tomasevaci (Torontál megye) lelet fülbevalójának elülső oldalára, „...a lemez közepére magasan kiemelkedő négyszögletes foglalatban üvegkövet helyeztek el. A tárgy másik oldalán filigrános sodronyok alkotta, köralakú elemekből álló hálóminta látható". 150 Ehhez egészen hasonló fülbevalót ismerünk a dubováci leletből. 151 A katymári fülbevalókhoz legközelebb - az elülső rész filigrándiszitését kivéve, - talán a makói fülbevaló áll. „Korong alakú, két falú, belül üreges fülönfüggő, melyről körben, váltakozva kisebb és nagyobb méretű, szabálytalan formájú, csepp-alakra emlékeztető, vékony lemezek csüngnek le. Elülső oldalát utólagosan felforrasztott filigrán díszítés borítja. Középen kiemelkedő, négyszögletes, tokos foglalatban üveglapocska látható Hátoldalát apró köröcskék alkotta, filigrános díszítés borítja. " Ennek legközelebbi párhuzama pedig a glogoni (Torontál megye) lelet fülbevalója, melynek nem volt ugyan négyszögletes tokba foglalt üvegberakás-díszítése, de hátoldalát szintén filigrándrótból készült kis körökből álló hálóminta fedte, s ugyanúgy belül üreges volt, mint a makói és katymári példányok 153 . Hasonló, bár általában kisebb méretű fülbevalók kerültek elő szerbiai és makedóniai temetőkből is. Két típusuk ismert: flittercsüngősek és anélküliek. Utóbbiakhoz tartoznak a drmnoi, studenicai, kursumlijai, Növi bradi (Szerbia), továbbá a manastiri, Demir kapijai és tremniki (Makedónia) példányok, valamint a belgrádi Néprajzi Múzeum egy fülbevalója. A katymári fülbevalóhoz az egyik trgovistei (Szerbia) fülbevalópár áll legközelebb, melyet ugyancsak filigrándrótokból kialakított körök borítanak. Testét - akárcsak az ugyaninnen ill. a szerbiai Manasijaból ismert díszítetlen példányokét - alul a katymáriéhoz hasonló kis hengersor díszíti, mely a mára már hiányzó flittercsüngők felerősítését szolgálta. A XIV-XV. századra datált szerbiai és makedón fülbevalókból - talán kisebb méretük miatt hiányzik a kőberakás " . E fenti analógiák alapján teljes joggal soroljuk a katymári fülbevalópárt is a XV-XVI. századi - esetleg valamivel korábbi - törökös-balkáni népi ékszerek közé, s a katymári temetőt használó népesség etnikumát meghatározó egyik lényeges bizonyítéknak tartjuk. GERELYES Ibolya 1994. 41. GERELYES Ibolya 1994. 44-46. GERELYES Ibolya 1994. 46. GERELYES Ibolya 1994. 44. GERELYES Ibolya 1994. 45. GERELYES Ibolya 1994. 45. BOGOSAVJEVIC, Dragan 1986.
