Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
57 Bár a fülbevaló megnevezést használtuk, a katymári függőpárt és fentebb idézett analóg darabjait - a „karika" végeinek kiképzése és a függőtesthez rögzítése miatt - soha nem viselték fülben. A katymári fülbevaló „karikájának" mindkét végét egy kb. 6 mm-es szakaszon szélesre kalapálták és visszapödörték. Az ily módon képzett kis hengert a függő mindkét vállrészére forrasztott, valamivel kisebb két-két henger közé illesztették, és annak a vékony ezüstdrótnak két végével rögzítették, melyre a függőtest alját díszítő ezüstfityegőket is fűzték. Az ilyen jellegű, formájában fülbevalót idéző ékszereket tehát csak fejdíszre varrva halántékdísznek használhatták, ahogy arra belső-ázsiai és észak-afrikai adatok is utalnak. 155 GYÖNGYÖK Mindössze három gyermeksírból kerültek elő különböző alakú, nagyságú és színű gyöngyök. Ezek közül a 68. sír 12 gyöngyét a koponya körül és a nyakon találták (9. kép 9), s valószínű, hogy a kaoridíszes fejéket díszítette. A 49. sír egyik gyöngye a koponyánál, a másik az állkapocs alatt volt, eredetileg valószínűleg nyakba akasztva viselték, akárcsak a 89. sír egyetlen gyöngyét. A két utóbbi sírban ezen kívül más melléklet nem volt. A pártás kisgyermeket padkakoporsóban temették el, a másik kettőre nincs adatunk. A dunántúli rác temetők gyöngyei általában díszes fej ékek tartozékai, a DunaTisza közén viszont csak Katymárról ismerünk kaoricsigás fejdíszre varrt gyöngyöket 15 , a bácsalmásiakat kivétel nélkül a felsőtesten elszórva találtuk 157 . A rác temetőkből előkerült gyöngyök összehasonlítása csak a kevés publikáció, az illusztráció nélküli ásatási dokumentációk vagy rövid ásatási jelentések alapján nehézkes vagy lehetetlen, ezért erre nem térhetünk ki. BOURGEOIS Jean és Danielle 1981. 121. old. előtti utolsó kép: A pastunisztáni dzselalkil nomád nő (KISZELY István 1984. 311. ugyanezt a képet közli „hazára nő" aláírással) fejét fátyolszerű textil takarja. A fátylat széles homlokpánt tartja. A véretekkel gazdagon díszített pánt két oldalára, a halánték és a fül között a katymárihoz hasonló formájú, nagy „fülbevalót" rögzítettek, a harmadik példány a homlok közepét díszítette.; - U.ott a 280-281. oldalak közötti 4. képen ugyancsak egy afganisztáni fiatal lány képét közli, akinek nyitott kendője vagy sálja úgy van elhelyezve a fején, hogy alóla a kör alakú, alul fityegőkkel díszített halántékdísz teljesen kilátszik.; - Az igen változatos alakú és díszítésű tunéziai halántékdíszek között a 10-30 cm hosszúak mellett vannak rozetták csillag- és félhold alakúak is: WITTICH, Ute 1999. 67-68. és 4-7. kép.; - A csüngős típusokhoz igen hasonlók a kelebiai középkori ezüstkincs (TIM, lt.sz.: 68.1.1-95) közel 20 cm hosszú „fülbevalói", amelyek szintén halántékdíszek lehettek. A Zombor-biikkszállási „ ...nőket jellemzik a gyöngyök", melyek 7 sírból kerültek elő. Fekete, kék, zöld, fehér színűek, nagyságuk különbözik. „Leggyakrabban nyakékül szolgált, az előkelőbbeknél - sajnos, a jelen temetőben igen hiányosak a mellékletek elhelyezésének adatai - a gyöngyös pártát díszítették. " KOREK József 1994. 182.; Korek utóbbi megjegyzése inkább más temetőkben tett megfigyelésekre, mint a Zombor-biikkszállási adatokra vonatkozik. U.o. 7. jegyzet A 2001. évi feltárás több sírjában is találtunk gyöngyöket, e sírok viszonylag közel feküdtek egymáshoz. WICKER Erika leletmentése 2001.
