Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
54 konty- vagy fátyoltűk asszonyok sírjaiból kerültek elő az alföldi kun temetőkben." Karcag-Asszony szálláson valóban „...több sírban, amelyben nem volt párta, tehát asszonyok sírjai voltak, a koponya alatt vékony, hosszú bronztűket" találtak, olykor kettőt is. 138 Ez azonban nem jelenti azt, hogy ez a viselet kun eredetű lenne, csupán azt, hogy a hódoltság területén fekvő, a XVI. század végén elpusztult kun falu asszonyai is hódoltak az aktuális divatnak. Egyszerűbb hajtűk a hódoltsági területek XVI-XVII. századi magyar temetőiben is előfordulnak, többek között a Babócsa, Bolkói utcai , Szécsény, Sas utcai és a Tiszanána-ónánai lelőhelyeken. Ugyanakkor a Duna-Tisza közén feltárt két templomos temető közül a több mint két és félezres sírszámú BátmonostorPusztafaluban nem, a több száz sírós Nyárlőrinc-Hangár utcában csak egyetlen sírban találtak ilyen bronztűt . A hódoltsági területen kívüli országrészekben e tűs viselet kevésbé lehetett elterjedt - délnyugaton Kőszegről , északkeleten Vajáról 4 ismerünk hajtüket -, s még nagyobb a különbség, ha a viszonylag kevés rác temetőt vetjük össze a sokszorosan nagyobb számú magyar temetővel. Mindebből következik, hogy az a fejék, melyhez üreges, gyöngy- vagy kisgömbös bronztűket használtak, sokkal inkább jellemzi a rác, mint az azonos korú magyar viseletet. A rác hajtűs viselet rekonstrukciójához egyelőre kevés adatunk van, de kiindulópontként mindenképpen indokolt figyelembe venni a tűk számát és helyét. Ha a sírokban két hajtűt találtak az ásatok, az a koponya két oldaláról került elő, ha egyet, akkor többnyire a jobb oldalról, ha pedig többet, azok a koponya környékéről, olykor sugarasan körülvéve azt. A többhajtűs viselet talán hasonló lehetett a rezgőtűs fejékhez 145 . Annak ellenére, hogy megnevezésükre a hajtű megjelölést 17 LÁZÁR Sarolta 1999/b 294. 8 SELMECZI László 1973. 111. 19 MAGYAR Kálmán leletmentése. RégFüz Ser.I. No.34. 1981. 85. 10 MAJCHER Tamás leletmentése. RégFüz Ser.I. No.46. 1994. 112. 1 PARÁDI Nándor leletmentése. RégFüz Ser.I. No.20. 1967. 104-105. 2 A 383. sírban a koponya két oldaláról került elő egy-egy bronz hajtű. V. SZÉKELY György leletmentése. KJM RA 93.705-707. 3 Kőszeg-Alsóvárról szórvány hajtűk ismertek. BAKAY Kornél leletmentése RégFüz Ser.I. No.41. 1988. 86-87. 4 A vajai templomos temetőben párták, hajtűk és koporsómaradványok kerültek elő. VARGA Béla leletmentése RégFüz Ser.I. No.41. 1988. 107.; 5 A rezgő- és egyszerűbb tűk használatára elvileg magyarázat lehetne a Tolna megyei Sárközben száz éve még divatban levő „tekerődző menyecskeviselet", egy olyan fejdísz, melynek során „...a hosszú fátyolt vagyis bíbort a fej körül csavarják = tekerik sajátságos módon [...] Minden bíborhoz hozzátartozik hat darab hosszú tű: ezek a tűk rézből vagy ezüstből valók, a felső végükön ötvösmunkával díszítettek; ezek közül hármat jobbfelől, hármat balfelől tűznek a bíborba [...] Ide tartoznak még azok az apróbb tűk különösen színes üvegfejű gombostűk - melyekkel a bíbort a fejen megerősítik, számuk 20-30—50. " KOVÁCH Aladár 1907. 92-93.; - Bár a párhuzam csábítóan kínálkozó, e viselet visszavetítése a hódoltság korába már csak azért is nehézkes, mert a régészeti leletekben a tűk száma a sárközieknél jóval kisebb. - A cikk elején Kovách azon megjegyzéséhez, hogy „...a sárközi nép a szó szoros értelmében valóságos keleti lelkülettel markolt bele a boltok szemkápráztató áruiba", a szerkesztő a következő megjegyzést tűzte: „Már föntebb kellett volna megjegyeznem, mert az összehasonlítás ezt bizonyossá teszi, tette ezt különösen a szomszédos szerbség hatása alatt. Szerk. " и.о. 71.; - A tekerődzőtűnek is nevezett ékszer jellegzetes „...a
