Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető

55 használjuk, nyilvánvaló, hogy sem két, sem egy tűvel nem lehet sem a hajat, sem a fejdíszt rögzíteni. Két tűvel esetleg az arc előtt vagy az áll alatt vezetett fátyolszerű anyagot tűzhették a fejet fedő viselethez

1 . Ha pedig csak egy tűt használtak, olyasféle fejdíszre gondolhatunk, melynek készítése során a vékony szövésű textilt úgy tekerik a fej köré, hogy másik végét az egyik oldalon hosszabbra hagyják, s ezt a nyak alatt, esetleg az arc alsó része előtt átvezetve a fej másik oldalán egy bronztűvel rögzítik. E mindenképpen keleties jellegű viselet rekonstrukciója is további viselettörténeti kutatásokat igényel. EZÜST FÜLBEVALÓPÁR (HALÁNTÉKDÍSZ) A magyarországi hódoltság kori rác emlékanyag bizonnyal legszebb darabja az az ezüst fülbevalópár (7. kép 1; IX. tábla, XIII. tábla 12-13), melyet Szabó György 1953-ban - egyéb leletekkel együtt - a munkásoktól gyűjtött be, akik az előző leletmentés óta „...30-40 sírt termeltek ki, amelyekben gyöngyök, tűk, fülbevalók is voltak. Ezekből néhányat még sikerült tőlük megvásárolnom (2 db bizonytalan kori (középkori?) üvegpaszta berakással díszített félhold alakú fülbevaló [...] középkori tűk, átfúrt kagylók, bronz pitykegomb töredékek. " Azt sajnos nem tudjuk, hogy a Szabó által említett „fülbevalók" megjelölés a múzeumba került fuggőpárra vonatkozik-e, vagy ezen kívül más, be nem szolgáltatott fülbevalót is találtak-e a munkások. Az általuk beszolgáltatott leletek közé tartoznak a 64. sír mellékletei is, köztük a fülbevalópáréhoz hasonló csüngővel, s ugyancsak hasonló két csüngő volt a Zalotay által feltárt 68. sírban is (7. kp 2-3). Mivel azonban e két utóbbi sír egyéb mellékletei (kaoricsigák, gyöngyök) biztosan fejdíszekhez tartoztak, valószínűleg az említett csüngők is ennek részei voltak. A katymári ezüst fülbevalópár a törökös-balkáni népi ékszerek legszebb darabjai közé tartozik. Szív vagy félhold alakú formája némiképp elüt az általában kör alakú fülbevalókétól, filigránkörös és négyszögletes ékkőberakásos díszítésének azonban több párhuzama is van. A kosovoi Pec faluban előkerült ékszerlelet egyik fülbevalójának „ ...előlapját négyszögletes foglalatú üvegkő díszíti. A fülbevalók hátoldalát - a Nemzeti Múzeum gyűjteményében található darabokkal megegyező Duna mentén a szerbeknél" is. HORVÁTH Terézia 1979. 62.; - Rezgőtűket azonban XVI-XVII. századi rác temetőkben sehol sem találtak. Ennek oka valószínűleg az, hogy a legtöbbször nemesfémből készült, gazdagon díszített ékszereket a szegény falusi lakosok nem engedhették meg maguknak. Igen díszes példányok kerültek viszont elő XVI-XVII. századi balkáni vagy balkáni eredetű kincsleletekből. Több gömbösfejü, filigrándíszes tű volt a szerbiai Ritopek és Dubovác mellett talált leletegyüttesekben, és egyszerűbb megmunkálásúakat a Magyar Nemzeti Múzeum is őriz (Battonya és ismeretlen lelőhely). E gömbösvégű tűk általában ezüstből készült, gazdagon díszített „fejdíszekhez" tartoztak. A peci leletben is van tűpár, a tomasevaciban „melltűk", utóbbiaknak - az ugyancsak a Magyar Nemzeti Múzeumba került ismeretlen lelőhelyü párhuzamait is ismerjük. GERELYES Ibolya 1994. 41^18.; - Úgy véljük, e tárgyak végső soron rezgőtűként is meghatározhatóak. Mindezek alapján úgy gondoljuk, hogy a rezgőtűs viselet rekonstrukciójához feltétlenül szükséges lenne a balkáni népek viseletének kutatása is. Hasonló viselethez lásd ÖZENDES, Engin 2001. címlap SZABÓ György ásatási dokumentációja 1953. KJM RA 230 1. old.