Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
53 „...a rövid, kisfej es ezüst tűk eddig mindig a koponya mellett, a halántékon fordultak elő. Megállapítható, hogy a hajban viselték. Nem lehetnek egyebek, mint a XI-XII. századi S végű halántékgyűrűk leszármazottai. Halántéktűk tehát, ugyanazzal a rendeltetéssel... " , Kőhegyi vitába száll: „A tű rendeltetését jelenleg még nehéz megállapítani, annyi azonban kétségtelen, hogy nem hajtű, ahogyan Zalotay Elemér gondolta. A tű feje alig 2-3 mm, ez a hajon átbújna." 1 Szükségesnek tartjuk megjegyezni, hogy véleményünk szerint a kisgömbös bronztűk végére eredetileg minden alkalommal gyöngy vagy azóta elbomlott szerves anyagból készült gömb volt húzva, ezt igazolja, hogy a gyöngy gömbös tűk alakja tökéletesen megegyezik a kisgömbösökével. Az ismert rác temetők szinte mindegyikéből kerültek elő egyszerű 131 , azaz üreges, gyöngy- vagy kisgömbös hajtűk. Dombóvár-Békatón és BácsalmásÓalmáson ugyancsak megközelítőleg a sírok 10%-ában, Zombor-Bükkszálláson 5%-ukban, s igen sok ismert Zombor-Bodrogmonostorszegről. Tűk voltak a 11 feltárt sírós Csávoly-Határ úti temetőben, s kerültek elő a Szentendre-Paprikabiró úton feltárt sírokból is. A Győr-gabonavásártéri lelőhelyen a nagy sírszám ellenére csak ötöt talált az ásató, s vagy nem volt elterjedt ez a hajtűs viselet Esztergomban és Mélykúton, vagy csak a viszonylag kevés sírszám miatt nem ismerünk innen hasonló leleteket. A bronz, ritkábban vastűk száma legtöbbször egy, gyakran kettő, s csak nagyon ritkán ennél több. Azt a viseletet, melyhez kettőnél több tűt használtak, Dombóvár-Békatón kedvelték 132 , ahol néhány sírban 5-6, sőt 13-15 darabot is találtak, egy sírból pedig 25 darab is előkerült 133 , és kevésbé volt elterjedt Zombor 134 környékén. Bár Gaál Attila szerint „ ...a gombostű alakúra készített, 5-8 cm hosszú vases bronztűk [...] általános leletei időszakunknak" , eredetük, alkalmazásuk nem tisztázott. Bárdos Edith а kaposvári templom körüli temető feldolgozásakor e tűk kapcsán párhuzamként szinte csak a közelben fekvő Dombóvár-békatói temetőt jelöli meg . Lázár Sarolta a bajóti templom körüli temető publikációjában szintén nagyon kevés hasonló leletet említ, megjegyezve, hogy az „...ilyen egyszerűbb ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja 1952. KJM RA 69.231 6. old. KŐHEGYI Mihály ásatási dokumentációja 1960. KJM RA 99.830 3. old. Az „egyszerű" elnevezést a díszes, nagy fejű rezgőtűklől való megkülönböztetés miatt használjuk, utóbbiak csak középkori templom körüli temetőkből ismertek, rác temetkezésekből nem. Mindenképpen megjegyzendő, hogy a dombóvári temető igen közel van Kaposvár középkori magyar templomos temetőjéhez, melynek sok sírjában sok tű, köztük több igen díszes rezgőtü is volt. BÁRDOS Edith 1987. 20-22. GAÁL Attila 1982. 168-169. A Zombor-bodrogmonostorszegi temetőt a feltárási körülmények és a leletek sírok szerinti elkülönithetetlensége miatt e szempontból sem vizsgálhatjuk kritika nélkül, Bükkszálláson a 93. sírban több tű volt. KOREK József 1994. 187. GAÁL Attila 1982. 168. BÁRDOS Edith 1987. 20.
