Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető

48 figyelmét. Gaál Attila a dombóvári temető feldolgozása során jelzi, hogy a temető jelenkori bolygatása miatt ugyan az alkarok olykor hiányoztak, „...a kar­tartások terén így is rendkívülien nagy változatosságot tapasztalhattunk. Mindkét alkar nyújtottságától kezdve, mindkét alkar saját felkarjára való visszahajlításáig minden helyzet előfordult, ideértve a két alkarra vonatkoztatható összes variációs lehetőséget is. Rendszert, vagy különösen jellemző kartartási helyzetet temetőnk­ben nem tudtunk kimutatni." 100 . Mithay is kiemelt figyelmet szentelt a Győr­gabonavásártéri temetőben megfigyelt változatos kartartásoknak: „...nem kerülte el figyelmünket a halottak karjainak fektetése. [...] 1. a karok párhuzamosan feküsznek a testtel, 2. a kezek a medencén összekulcsolva 3. az alkarok derékszög­ben behajlítva, egymással párhuzamosan fekszenek vagy 4. az alkarok visszahajtva a nyak táján lehettek összekulcsolva, végül 5. csak az egyik kézfej volt a nyak táján." Esztergom-Szentkirályon „...az elhunytak karjait a mellkason, gyomor­tájon, deréktájon, hastájékon, illetve a hastájék oldalán behajlították vagy keresztbe tették, csak egy esetben helyezték nyújtva a test mellé, esetleg kulcsolták az áll alá. Néhány temetkezésnél csak az egyik vagy mindkét kar vissza volt hajlítva a vállakhoz." 102 A fentiekhez hasonló megfigyeléseket tettünk a Bácsalmás­óalmási temetőben '. Néhány más rác temetővel kapcsolatban azonban kevés információnk van. Zombor-Bükkszállás publikációjának sírleirásainál csak egy „Ö" jelzi, hogy „a ke­zek az ölben összetéve" voltak 104 , a mélykúti temető nagyarányú jelenkori bolyga­tása miatt a megfigyelések csak egy-két sértetlen sírra koncentrálódhattak 105 . Zalotay e különleges karhelyzeteket a sírok „padkás" kiképzésével, a sírfenék szűk voltával hozta kapcsolatba, és úgy gondolta, „...kényszerhelyzet megoldása 5 Gaál a dombóvári temetőben megfigyelt kartartásokkal kapcsolatban megjegyzi, hogy a „...közép- és későközépkori temetőinkben elég gyakori kézhelyzet - a mellkas fölött összekulcsolt kézre gondolunk itt ­szinte teljesen hiányzik. " GAÁL Attila 1982. 165-167.; - Néhány jól dokumentált temető alapján azonban úgy gondoljuk, a későközépkori templom körüli temetkezéseknél megfigyelt kartartások ennél változatosabbak lehettek. Kaposvárott például viszonylag gyakori a test mellett nyújtott vagy a deréktájon keresztbe tett kar, esetleg egyik kar a test mellett, a másik a medencére hajlítva fekszik. BÁRDOS Edith 1987. 32-35.; - Ugyanez mondható el pl. a bajóti, bátmonostori és nyárlőrinci templom körüli temetőkről is. LÁZÁR Sarolta 1999/b; Biczó Piroska ásatási dokumentációja KJM RA 81.441-445, 87.502-503; V. Székely György ásatási dokumentációja KJM RA 93.705-707.; - Azt azonban feltétlenül figyelembe kell vennünk, hogy a koporsó szállításakor és sírbatételekor a karok elmozdulhattak, s így elképzelhető ­bár nem bizonyítható -, hogy az eredetileg a mellkas fölött összekulcsolt kezek a deréktájon keresztben csúsztak el. Ezt természetesen a rác temetők esetében is figyelembe kell venni. 10 GAÁL Attila 1982. 165-167. " MITHAY Sándor 1985. 194. 12 LÁZÁR Sarolta 1999/a 315. ,3 WICKER Erika 1999. 27.; WICKER Erika 2001/b. Az 1993-as leletmentés sírjaiban megfigyelt kartartások típusairól rajzot közöl WICKER Erika 2002. 14 KOREK 1994. 33. jegyzet 15 WICKER Erika leletmentése 1991. KJM RA 98.860.;

Next

/
Thumbnails
Contents