Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika–Kőhegyi Mihály: A katymári XVI–XVII. századi rác temető
42 mint a csontvázak."' Úgy véljük, nemcsak a sírgödrök hossza, hanem feltűnően nagy mélysége is a sírok különleges kiképzésével függ össze. „PADKÁS" SÍROK Amikor Zalotay 1952-ben - az előzetes jelek alapján - szarmata temetőre számítva feltárta a 3. sírt, mely „az első hitelesen feltárt sír" volt, két olyan jelenséggel is találkozott, mely kétségbe vonta e temetkezés szarmata voltát: a karok behajlításával és a sírok „lépcsőzetes" kiképzésével. Mindkét jelenség a később leletmentett sírok túlnyomó többségére jellemző volt. A sírkiképzés megfigyelhetősége azzal függött össze, hogy a téglagyár domb talaja igen jól őrizte meg az egykori beásásokat: „Katymár község határa [...] 80-100 cm vastagon zsírosfekete humus-sal terített, mely alatt vasoxidos sárga lösz következik [...] A fénylő fekete humus azonnal feltölti az alatta elterülő sárga márgának mélyedéseit, éles vonalakban különül el tőle, s azonnal elválik annak falától. Ez lehetővé teszi, hogy [...] a valamikori sír, verem vagy egyéb mű formáját utána rajzoljuk. " Ez tette lehetővé azt is, hogy a régészek által feltárt 79 katymári sírok szinte mindegyikében „padkának" nevezett „lépcsőzetes" sírkiképzést figyeljenek meg az ásatok (4-6. kép, VIII. tábla 1.). Érdekes, hogy a 32-37. sírokat feltáró Szabó György „padkás" vagy „lépcsőzetes" megjelölést nem használt - bár megjegyezte, hogy a sírok szűkek voltak, s a sírrajzokon szerepel is e lemélyedések kontúrja (VII. tábla) -, s a katymári leletmentést a 88-99. sírok feltárásával befejező Kőhegyi Mihály sem jelzett lépcsőzetes kiképzésű sírformát. Ennek okát csak azzal magyarázhatjuk, hogy e leletmentési területek talaja nem tette lehetővé a sírgödrök formájának pontos megfigyelését, esetleg a feltárás nem volt kellően körültekintő. A ma ismert rác temetők közül, Győr-Gabonavásártéren csak néhány temetkezést, Dombóvár-Békatón viszont a sírok felét határozták meg az ásatok „padkás" sírként . Bácsalmás-Óalmás több mint 300 sírja esetében azonban „padkás" sírkiképzéssel nem találkoztunk. A „padkás sír" megjelölés nem ritka a régészeti szakirodalomban, ez az elnevezés azonban lényegében a fenékpadmalyt takarja . A sírok fenék- és/vagy oldalpadmalyos kiképzését a gyakorlatban az indokolja, hogy ugyanabba a sírgödörbe több halottat lehessen eltemetni, erre azonban régészeti adataink nincsenek 82 . Eltér a „régészeti padka" a hagyományos padmalytól abban is, hogy 77 ZALOTAY Elemér ásatási dokumentációja 1953. KJM RA 69.232 (85. sír leírása) 78 ZALOTAY Elemér 1952. 1-2. ' Igen sok sírt a földkitermelést végző munkások dúltak fel, s sok esetben a kutatóárkokon kívül eső sírrészeket az ásatok nem tárták fel. 80 GAÁL Attila 1982. 162-164., MITHAY Sándor 1985. 191., 193. 81 BALASSA Iván 1989. 33. 14. rajz 82 Bár nem e dolgozat témája, de itt is fel kell hívnunk a figyelmet egy tévedési lehetőségre. A sírgödör bizonyos mélységében, még a csontok felett jelentkező, a sírgödörnél kisebb, téglalap alakú, eltérő színű földbetöltés - tapasztalataink szerint - az egykori koporsó meglétével függhet össze: az összeroskadó kopor-
