Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

388 csak kétkezi munkával tud elvégezni (márpedig azt gondolom, egy ideig lesznek még ilyenek), addig a gazdaságok megfelelő munkaerővel való ellátottsága és a munka megszervezése kardinális kérdés marad. Olyan problémával állunk szem­ben, amelynek megoldásához nem elegendő a technikai modernizáció. Szemlélet­változásra lenne szükség, amiben az ember, az emberi munkaerő legalább olyan megbecsülést élvezne, mint a gépek. ' 1. Az eredményes munkaszervezés akadályai A jó munkaszervező képesség kiemelt összetevői az önálló gondolkodásra és a munkavégzésre való alkalmasság. A szövetkezetekben uralkodó „tedd ide, menj oda"-féle irányított munkavégzés nem tett jót ennek, sokan elszoktak az önálló­ságtól, vagy meg sem tanulták azt. Aki fóliázásra adja a fejét, annak tökéletesen tisztában kell lennie a kezén összpontosuló anyagi eszközökkel, és az emberi erő­forrásokkal. A hatékony és gazdaságos munkaszervezésnek számos akadálya lehet. A legtöbb fóliás arra törekszik, hogy a munkavégzés nagy része családon belül történjék, így a hiányzó munkaerő pótlását elsősorban a rokonságon és a szomszéd­ságon belül igyekeznek megoldani. Csak a végső esetben folyamodnak idegen munkaerő alkalmazásához. 62 Ennek számos oka van. Először is a gazdaságos ter­melés nem teszi lehetővé, hogy a bérmunkásoknak a nehéz munkának, és a mostoha munkakörülményeknek megfelelő magas munkabért fizessenek. Éhbérért pedig szinte lehetetlen olyan megfelelő munkaerőt találni, aki gyors és minőségi munkát végez. A munkásoknál ez így fogalmazódott meg: „azér' a kis pénzér nem fogok megszakadni, úgyse alám kerül majd a Mercédesz. " A munkáltatóknál pedig így: „Akinek van annyi esze és tehetsége, hogy fel lehetne fogadni, az éppen azért, mert elég esze van, inkább megcsinálja magának." A bérmunkásoknak ráadásul meg kell felelniük mindazoknak a szigorú munkakövetelményeknek, amelyek a család tagjaira vonatkoznak, miközben nélkülözik a családhoz való tartozás előnyeit. 63 Másrészről egy olyan családi gazdaságban, ahol a család megélhetése, anyagi jóléte a tét, nem szívesen engedik ki a munkát a kezük közül: „Nem állhatok ott minden munkás mellett, hogy így csináld, és ne amúgy, ha meg nem figyelek, abból csak a baj van. " Ritka az a munkás, aki a megfelelő anyagi érdekeltség nélkül versenyre tudna kelni a család megszállottan dolgozó tagjaival. A legkisebb hiba is sokba kerülhet: a palántázásnál nem jól odaszorított palánta nem fogja meg, szedésnél letörik a paprika szára, és kárba vesznek a kis paprikák. így a fóliások nagy része csak a fő szezonra, illetve a kiemelten munkaerő-igényes munkákra keres idény­SZABÓ László 1985. 24-39. A szerző a régi paraszti munkafelfogás örökségének tekinti, hogy a munka­végző a maga munkáját egyáltalán nem számítja, viszont az élete szervező elve. LAKI László 1995. 43-55. MOLNÁR Mária 2000. 493-496.

Next

/
Thumbnails
Contents