Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

368 nevű határrészek később komoly hatással voltak példájukkal, családi kapcsolatok és migráció révén a fóliázás kialakulására Kunszálláson. 4. A kecskeméti homoki zöldségtermesztés „A szakszerű és intenzív korai öntözéses zöldségtermesztés Kecskeméten a XIX. század második felének utolsó évtizedeiben vált jelentőssé a németkertészek útmutatása és példája nyomán. "

J A XIX. század közepén a piacra termelő zöldségeskertek még a város beépített telkein voltak, később már a szőlők közé is kihúzódott termelési területük.' Zöldséget azok a kisbirtokosok kezdtek el termelni Kecskeméten, akik földjének termése a kenyerüket sem biztosította volna. A legtöbbjük a zsellérportához tartozó földön termelt.

35 A külföldi kereskedők megjelenése a kecskeméti piacon új lendületet adott a zöldségtermesztésnek. Kecskemét más termelőtájunkkal együtt akkor vált exportra szállító nagypiaccá, mikor a vasúti hálózat kiépült, és az árut Bécsbe, Prágába, Münchenbe lehetett szállítani. A kereskedelem irányította a termelést, és meghatározta a zöldség fajtáját, a minőséget és a kikészítés módját.

36 Ezek után már sok tehetősebb ember is vásárolt földet, és föld nélküli zsellércsaládokat telepített a földre feleszöldségesnek. Itt mindenképpen meg kell említenünk a Kecskeméti Konzervgyár ösztönző szerepét is. Kecskemét és környékének jelentős zöldség-, gyümölcs-, szőlő- és bor termelése már a XIX. század végén magára vonta a külföldi „konzervszakértők" figyelmét. A termesztésre alkalmas táj adva volt, a gyárak a tájba települtek, a jó piacra és a jó vasúti csomópontra, ami kedvező volt a felvásárlás és áruszállítás szempontjából. A gyárak fokozódó felvásárlásai hozzájárultak, hogy a város 10-15 kilométeres körzetéig kiterjedt a zöldségtermesztés területe. Jeszenszky Árpád Kiss Ernőnek, a Kecskeméti Konzervgyár nyugalmazott főosztályvezetőjének visszaemlékezései alapján így ír a gyár alapításáról és tevékenységéről: Az Első Kecskeméti Konzervgyár 1900-ban alakult, alapítója a dél-tiroli Bozen városában már 1856 óta működő konzervgyár vezérigazgatója, Eugen Diffenbach volt. A Kert című kertészeti szaklap 1900. június 15-i számában rövid hír is megjelent róla: „a Bozeni Gyümölcs és Zöldségkonzervgyár Rt. Kecskeméttel szerződött, hogy 200 000 korona befektetéssel a bozenihez hasonló gyárat épít Kecskeméten. A város közönsége 15 kh földet, 16 000 korona segélyt, 15 évi adómentességet és egyéb kedvezményeket nyújt. "

37 így jött létre az Első Kecskeméti Konzervgyár. A gyár munkájának megindításához nagy szakmai segítséget nyújtott Győry István, a KerBOROSS Marietta 1963. 204. A korszak kertészetével foglalkozik: CSŐM A Zsigmond 1996. 3-39. BOROSS Marietta 1963. 205-208. JESZENSZKY Árpád 1995. 211. JESZENSZKY Árpád 1995. 171.