Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson
369 tészeti Tanintézet tanára. 1922-ben pedig a szintén Dél-Tirolból származó Hans Platter is konzervgyárat hozott létre Kecskeméten. A Platter gyár főleg zöldségszárítással, és kevés gyümölcsfeldolgozással foglalkozott. Az 1930^10-es években termelésének 95-98 százalékát exportálta. Legfőbb vevői Svájc, Németország, Ausztria és Anglia voltak. Különösen szoros kapcsolatban volt a Maggi és Knorr üzemekkel. A Platter gyár termelési volumene 1940-ben már nagyobb volt, mint az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt-é. 38 A gyárak megjelenése után óriási mértékben növekedett a szántóföldi zöldségtermesztés. Spárga, zöldborsó, zöldbab, uborka, paprika, sárgarépa, káposztafélék nagy tömegben kerültek a piacra, és az 1940-es évektől a paradicsom termelése fejlődött nagymértékben. Az 1930-40-es években az Első Kecskeméti Konzervgyár Rt. már Weiss Manfréd csepeli konzervgyárához tartozott. 1934-ben az idénymunkásokkal együtt 1800-2000 fő volt e konzervgyár munkáslétszáma. Nagyobb tömegű zöldségfélét és paradicsomot főleg szerződéses rendszerrel vásárolt a gyár. A kunszállásiak visszaemlékezése szerint 20-30 vagonos szerelvények indultak Szegedről Kecskemétre, amit az út menti települések terményeivel raktak meg. Ennek is köszönhetően a Kecskemét és Kunszállás között elterülő nagybirtokokon a Prikkel, Labanc és Virág gazdacsaládok hoztak létre nagy zöldségkertészetet, ahova sok kunszállási járt egy pengős napszámért dolgozni, például Juhász Péter, Vörös Mihály, Pintér Antal, id. Bihar Károly, ezzel is gyarapítva kertészeti tudását. A rendkívül jó természeti adottságok nemcsak a korai zöldségtermesztésnek kedveznek a területünkön, hanem a dinnyetermesztésnek is. Már az 1950-es években több kisbérletes és felesdinnyés érkezett Kunszállásra Hortból és Csányból, legismertebbek a Józsa és Fentor család voltak. A dinnyetermesztés kutatásával foglalkozó Boross Marietta is többször járt Kunszálláson, a helyi kertgazdálkodást, piacozást kutatva. 40 A dinnyések példája is ösztönözte a község népének kertészkedését. 5. A bolgárkertészet A piacra termelő, városokat ellátó korai zöldségtermelő kertészetek tanulmányozásánál mindenképpen meg kell említenünk a Magyarországon megtelepedő bolgárkertészeket, és az általuk meghonosított kertészeti kultúrát. A bolgárkertészek által hozott öntözéses zöldségtermesztés óriási jelentőségű volt a hazai kertészkedésre nézve, hiszen termésbiztonságot és piacosságot biztosított. Az új zöldségfajták elterjesztése mellett a bolgárkertészek jó példát mutattak az intenzív JESZENSZKY Árpád 1995. 172. JESZENSZKYÁrpád 1995. 171-172. BOROSS Marietta 1952/a ; 1952/b; 1952/c BOROSS Marietta 1973. 29-32.
