Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Etnográfia - Bihar Mária: Fóliás kertkultúra Kunszálláson

362 mezőgazdasági tevékenységet. Az összes népességhez viszonyítva a mezőgazdasági tevékenységet folytatók száma a Dél-Alföldön (Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye) a legmagasabb, az összes népesség közel 32 százaléka. A 2000. évben hazánk a világ zöldségtermelésének a 0,2 százalékát termelte, ami 1 500 000 tonnával volt egyenlő. Ez 24 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. Az 1991-1995. évek átlagát 6 százalékkal haladta meg. A zöldségtermelésben a korábbi évekhez hasonlóan ugyanaz all zöldségféle volt a meghatározó: csemegekukorica, paradicsom, görögdinnye, fejes káposzta, vöröshagyma, uborka, zöldpaprika, sárgarépa, zöldborsó, petrezselyem, zöldbab. Az előző évhez viszonyítva 22 ezer hektáros területcsökkenés következett be, ami a fokhagyma, a görögdinnye és a csemegekukorica kivételével minden zöldségféléből jelentős termeléscsökkenést eredményezett. Hazánkban a 2000. évi mezőgazdasági összeírás tanúsága szerint 37 680 gazdaságban foglalkoznak intenzív kertészettel, 37 393 egyéni gazdaság és 287 gazdasági szervezet. Ezekből 3716 volt a száma azoknak az egyéni gazdaságoknak, ahol a gazdaság alapja kizárólag az intenzív kertészet. Ebből következően megállapíthatjuk, hogy az intenzív kertészettel foglalkozók több mint 90 százaléka számára ez a tevékenység csak kiegészítő jellegű, mellékjövedelmet jelent. Az egyéni gazdálkodók 2463,46; míg a gazdasági szervezetek 189,29 hektáron, tehát összesen 2652,75 hektáron folytattak üvegház és fólia alatti termesztést. Az üvegházak és fóliasátrak átlagos építménykapacitása az összes gazdaságot tekintve 773 négyzetméter volt, ami az egyéni gazdaságokra lebontva 722 négyzetmétert, a gazdasági szervezetekre pedig 8413 négyzetmétert tett ki.

8 Magyarországon különösen a dél-alföldi régióban kiemelt jelentőségű a szántóföldi és hajtatott zöldségtermesztés. Az ország zöldségtermő területének 37 százaléka található a három megyében, a betakarított termésmennyiség pedig még ennél is nagyobb arányt képvisel. A főbb zöldségnövények többségéből a legtöbbet és a legnagyobb területen ez a régió termeli. Egyes zöldségfélékből az ország összes termelésének meghatározó mennyisége e térségben terem, például: a zöldpaprika 50, a fűszerpaprika 81 százaléka. Paradicsomból, uborkából és étkezési paprikából (zöld- és pritaminpaprika) Bács-Kiskun és Csongrád megyében termelnek a legtöbbet.

9 A dél-alföldi régió

10 megyéiben, Bács-Kiskun homokhátsági területein, Békés és Csongrád megyében szinte mindenütt évtizedes hagyományai vannak a hajtatásos zöldségtermesztésnek. A kedvező éghajlati tényezők, a természeti adottságok 6 Központi Statisztikai Hivatal, A magyar régiók mezőgazdasága 2000, Dél-Alföld, KSH, 2000. 8-9. 7 KSH, Bács-Kiskun megye Statisztikai Évkönyve 2000. 2001. 122. 8 Központi Statisztikai Hivatal, (KSH) Magyarország mezőgazdasága. Területi adatok. 2000. 243-373. 9 KSH, A magyar régiók mezőgazdasága, Dél-Alföld, 43. 1U Az ebben fejezetben található régió, kistérség kifejezések mezőgazdasági és statisztikai vonatkozásúak.