Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)

Archeológia - Wicker Erika: Muzulmán elemek a hódoltság kori rácok temetkezési szokásaiban

101 MELLÉKLETEK Arra, hogy a muzulmánok hogyan öltöztetik fel halottaikat, milyen tárgyakat tesznek - ha tesznek - a sírokba, ellentmondó adataink vannak. Mint már jeleztük, Jordániában „szokás a halott személyes eszközeit is a sírba helyezni. " Más forrá­sok szerint viszont csak „ ...nyers vászon ágyékkötőt csavartak köré, és két egyazon szövésből származó lepelbe burkolták. Rácsavarhattak több leplet is, és ezek lehet­tek hímzettek, de soha nem készülhettek selyemből, legalábbis, ha az elhunyt férfi volt." 43 A női halottak mosdatási szertartása ugyanúgy zajlott, mint a férfiaké, „ ...csak a holttestre még több ruhadarabot húztak. Mielőtt beburkolták volna a két lepelbe, alsó testére ágyékkötőt, felső testére egy darab szövetet csavartak, fejét fátyollal takarták le. Az ékszerek használatát a legszigorúbban tiltják. " 44 Ennek ellenére sok területen máig tovább élnek bizonyos helyi, nyilván az iszlám felvétele előtti időkből származó hagyományok: „Az anatóliai temetkezési szokások közül csupán a Beltir törzsről tudjuk, hogy halottaikat felöltöztetik, fel­övezik, majd lepelbe csavarják, és mintegy ágyat vetve nekik, velük temetik párná­jukat, takarójukat is. " 45 Más vidékeken eltemetik velük kedves tárgyaikat: „ Török­országnak számos helyén az a szokás, hogy az örökkévalóságra felkészülve a halottal együtt temetik azokat a tárgyakat, amelyeket életében szeretett, vagy ame­lyekről úgy gondolják, hogy szüksége lesz rá a túlvilágon. Sivas vidékén, Kevenli faluban a halottal temetik a pányvakötelet és a dohányos dózniját, s télen a pap­lanját is. Urfában a nők gyűrűjét, fülbevalóját és a meny asszonykorában viselt holmiját teszik a sírba. Ugyancsak Sivas környékén, pl. Yalören faluban az ujján hagyják a gyűrűjét; Subasi faluban (Cankin) pénzt is dobnak a sírba, s ha koráb­ban már mást is temettek arra a sírhelyre többet tesznek, hogy osztozkodni tudja­nak a másvilágon. Az Anamashoz tartozó Canklar faluban a halott szájába tesznek pénzt. Bergama falvaiban pedig a halott össz.es holmiját (kedves használati tár­gyait) vele temetik. " 46 A pénzadás szokása egyébként jellemző a hazai hódoltság kori rác temetőkre is, a Bácsalmás-óalmási temető egyik sírjában pedig ugyancsak a halott szájában találtunk egy pénzérmét. Nem ritka Anatóliában a nyilván iszlám előtti babonák továbbélése sem: a ha­lottat „... tiszta lepedőbe csavarják. Mellére bicskát, ollót, vasat vagy réztárgyat tesznek. A ciprusi törökök között szokás, hogy az asszony mellére ollót, a férfiére fekete nyelű bicskát tesznek, hogy ne fúvódjon fel. Ha éjszaka halt meg, kulcsot ad­nak a kezébe [...], a Dur agán környéki falvakban övet csavarnak a derekára, hogy SZABÓ János Győző 1983. 91.; 93. j.: GRANQUIST, H. 1965. 79., 249., 84J. nyomán. MAZAHÉR1, Aly 1989. 69-70. MAZAHÉRI, Aly 1989. 70. BARTHA Júlia 1998.71. BARTHA Júlia 1996.36. 184. sír: Wicker Erika leletmentése, 2001. Közöletlen.

Next

/
Thumbnails
Contents