Bárth János szerk.: Cumania 18. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2002)
Archeológia - Wicker Erika: Muzulmán elemek a hódoltság kori rácok temetkezési szokásaiban
101 MELLÉKLETEK Arra, hogy a muzulmánok hogyan öltöztetik fel halottaikat, milyen tárgyakat tesznek - ha tesznek - a sírokba, ellentmondó adataink vannak. Mint már jeleztük, Jordániában „szokás a halott személyes eszközeit is a sírba helyezni. " Más források szerint viszont csak „ ...nyers vászon ágyékkötőt csavartak köré, és két egyazon szövésből származó lepelbe burkolták. Rácsavarhattak több leplet is, és ezek lehettek hímzettek, de soha nem készülhettek selyemből, legalábbis, ha az elhunyt férfi volt." 43 A női halottak mosdatási szertartása ugyanúgy zajlott, mint a férfiaké, „ ...csak a holttestre még több ruhadarabot húztak. Mielőtt beburkolták volna a két lepelbe, alsó testére ágyékkötőt, felső testére egy darab szövetet csavartak, fejét fátyollal takarták le. Az ékszerek használatát a legszigorúbban tiltják. " 44 Ennek ellenére sok területen máig tovább élnek bizonyos helyi, nyilván az iszlám felvétele előtti időkből származó hagyományok: „Az anatóliai temetkezési szokások közül csupán a Beltir törzsről tudjuk, hogy halottaikat felöltöztetik, felövezik, majd lepelbe csavarják, és mintegy ágyat vetve nekik, velük temetik párnájukat, takarójukat is. " 45 Más vidékeken eltemetik velük kedves tárgyaikat: „ Törökországnak számos helyén az a szokás, hogy az örökkévalóságra felkészülve a halottal együtt temetik azokat a tárgyakat, amelyeket életében szeretett, vagy amelyekről úgy gondolják, hogy szüksége lesz rá a túlvilágon. Sivas vidékén, Kevenli faluban a halottal temetik a pányvakötelet és a dohányos dózniját, s télen a paplanját is. Urfában a nők gyűrűjét, fülbevalóját és a meny asszonykorában viselt holmiját teszik a sírba. Ugyancsak Sivas környékén, pl. Yalören faluban az ujján hagyják a gyűrűjét; Subasi faluban (Cankin) pénzt is dobnak a sírba, s ha korábban már mást is temettek arra a sírhelyre többet tesznek, hogy osztozkodni tudjanak a másvilágon. Az Anamashoz tartozó Canklar faluban a halott szájába tesznek pénzt. Bergama falvaiban pedig a halott össz.es holmiját (kedves használati tárgyait) vele temetik. " 46 A pénzadás szokása egyébként jellemző a hazai hódoltság kori rác temetőkre is, a Bácsalmás-óalmási temető egyik sírjában pedig ugyancsak a halott szájában találtunk egy pénzérmét. Nem ritka Anatóliában a nyilván iszlám előtti babonák továbbélése sem: a halottat „... tiszta lepedőbe csavarják. Mellére bicskát, ollót, vasat vagy réztárgyat tesznek. A ciprusi törökök között szokás, hogy az asszony mellére ollót, a férfiére fekete nyelű bicskát tesznek, hogy ne fúvódjon fel. Ha éjszaka halt meg, kulcsot adnak a kezébe [...], a Dur agán környéki falvakban övet csavarnak a derekára, hogy SZABÓ János Győző 1983. 91.; 93. j.: GRANQUIST, H. 1965. 79., 249., 84J. nyomán. MAZAHÉR1, Aly 1989. 69-70. MAZAHÉRI, Aly 1989. 70. BARTHA Júlia 1998.71. BARTHA Júlia 1996.36. 184. sír: Wicker Erika leletmentése, 2001. Közöletlen.