Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten

318 kitűnik, hogy a kanonoklepény, és a női szeszély minden általam vizsgált, nyomtatott kiadványban megtalálható, az orosz teasütemény és a szilveszteri négy, a diákkenyér és kakaós tortaszeletek három helyen szerepel. Ezeket a korai könyvekben és hirdetésekben egyaránt megtalálható recepteket a gyár maga válogatta. A vizsgált sütemények közül a kanonoklepény, a szilveszteri, a diákkenyér, a kakaós tortaszeletek egyszerűek, és olcsóak. Az orosz teasütemény és a női szeszély készítése munkaigényesebb. Az előzőek megismerésükkor a nagyünnepi, később a kisünnepi, az utóbbiak pedig szinte kizárólagosan a nagyünnepi sütemények sorát gyarapítják. A kiadó üzen is az olvasónak, minősíti a süteményeket: olcsó, jó, kiadós, sokáig eláll, ízletes. Ezekkel a jelzőkkel felkelti a figyelmet, irányítja a választást. A tudatos és gyakori említés, a reklámozás, az olcsóság, és a jó kiadói minősítés azok a tényezők, amelyek alapján a Vánczakönyv egyes süteményei népszerűvé váltak. Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy a sütőport gyártó cég óriási, jól megtervezett reklámhadjáratot folytatott. Sok helyen és módon, de azonos szlogenekkel és kinézettel hirdették olcsón elkészíthető termékeiket. Ennek eredményeként átalakult a hagyományos paraszti sütemény kultúra. Bizton állíthatjuk, hogy a 20. század legnagyobb jelentőségű süteményeskönyvét adták ki, melynek hatása máig tart. Még egy, a két világháború közötti szakácskönyvről kell szólnunk, melyet többen említettek. Ez Kapitán Mária 50 ebéd című munkája. Kapitán Mária a kecskeméti Szaktanítóképzőben tanított, és sütő-főző tanfolyamokat vezetett lányok számára, így terjedt ez a szakácskönyv. A cím szerint a szerző 50 teljes ebéd leírását adja 6 személyre: leves, második fogás, sütemény. Nevelési célja belső oldal 2 soros mottójából is kitűnik: „Háziasszony dolgos keze Nemzetünknek megmentője" A süteményeket végignézve azonnal feltűnik, hogy jelentős részük (21 db) nem is „valódi sütemény", hanem főtt tészta, puding. Pudingok (5 db) karamell puding, hideg csokoládé puding, szerecsen fehér lepelben, rum puding, dió puding Főtt-gyúrt tészta (4 db) sonkás tészta, szénafánk, túrós tészta, metélt felfújt Rizs-alapú édesség (2 db) Rizsfelfújt, hideg gyümölcs rizs Palacsinta (3 db) káposztás palacsinta, mágnás palacsinta, túrós palacsinta Egyéb (7 db) ördög pirula, túrós gombóc, császármorzsa, vanília-málna fagylalt, meleg vajas omlett, alma pongyolában, bor felfújt Ezek nagy része nem ünnepi, hanem hétköznapi ebéd része. A „valódi" süteményeket (sütőben esetleg zsírban sütött; élesztős, sütőporos vagy kelesztőanyag nélküli; kelt, piskóta, kevert, omlós tészta) vizsgálva érdekes megfigyelésekre juthatunk. 1937-es kiadású a szakácskönyv, receptjei között mégis elenyészően kevés sütőporos tészta szerepel, és sok az élesztős.