Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten

319 Élesztős tészták (10 db): tepertős pogácsa, túrós lepény, hájas tészta, putnoki tészta tejsodóval, pozsonyi kifli, női szeszély, fahéjas fánk, aranygaluska, zserbó szelet, farsangi fánk Kevert tészták (7 db) csokoládé szelet, meggyes lepény, kakaós lepény, barackos lepény, őzgerinc torta puncstorta, piskóta felfújt Omlós tészta(6 db): almás pite, gyors tészta, fűszeres linzi tészta, diós pite, mogyorós béles, omlós kínai tészta Tölcsér-roló (2 db): habos tölcsér, habtekercs Egyéb (4 db) csöröge, krémes, képviselőfánk, almás-meggyes, vagy cseresznyés rétes Sütőporral három tésztát készít. A kakaós lepény megegyezik a Váncza receptkönyv kakaós tortaszeletek receptjével, csupán a vaj mennyiségében különbözik. Itt 5 dkg olvasztott vajjal, a Váncza-recept szerint pedig 8 dkg-mal készül - ez elenyésző és figyelmen kívül hagyható különbség. Sütőporos még a barackos lepény kevert tésztája, és a puncstorta piskótája. Nem egységes a receptkönyv a sütőpor használata terén, mert a hét kevert tészta közül kevesebb, mint a felében, háromban használja csak. Olyan tészták is élesztővel készülnek a receptkönyv szerint, aminek sütőporos változata közismert: női szeszély, zserbó: A barackos lepény receptjében direkt utalást találhatunk a sütőpor márkájára, Oetkersütőport említ. Nem tudni, hogy ez esetben miért alkalmazza a szerző ezt a megszorítást. Elképzelhető, hogy Oetker-sütőpor hátulján vagy reklámjában szerepelt először a recept. Feltűnő a polgári konyha hatása az 50 ebéd című szakácskönyvben, mely a felfújtak divatjának terjesztésében mutatkozik meg. Négy felfújtat (rizs-, bor-, piskóta, metélt felfújt) és egy omlettet találhatunk a gyűjteményben, ez az édességek 10 %-a. Ötféle puding leírása is szerepel (ugyancsak a receptek 10 %-a). Ezek mellett azonban a receptek jelentős része, 20 %-a élesztős tészta, melyek a hagyományos paraszti konyha elterjedt süteményei. Omlós és kevert tésztája összesen tizenhárom darab. A bemutatott arányok véleményem szerint jól tükrözik a kor általános süteményeit és azt is, mely társadalmi rétegeknek íródott a könyv. 1937-ben a szakácskönyv 5. kiadása került nyomdába, megírása tehát jó pár évvel korábbi állapotokat mutat, amikor a sütőporos sütemények még nem épültek be az étkezési kultúrába, csak megismerésük folyik. Kaptán Mária szakácskönyvét minden bizonnyal oktató céllal, elsősorban közép-kispolgári, paraszti rétegnek szánta, akiknek a mellett, hogy új édességeket ajánl, a régit készítési módot is ismerteti, nem feltétlenül kívánva átalakítani a már kialakult sütemény kultúrájukat. A harmadik nagy hatású szakácskönyv már háború utáni kiadású. Horváth Ilona Szakácskönyve tízen felüli kiadást megért, és a máig népszerű szakácskönyvnek csak egy része szól süteményekről, az 1962-es harmadik, bővített kiadás 843 receptet tartalmaz, melyek közül 209 a sütemény. Ez a szám azonban