Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Bognár Anikó: A süteménykultúra változása a XX. századi Kecskeméten

311 1. Nagyünnepek A nagyünnepek sorában új alkalommal találkozhatunk. A nagyünnep egyik kritériumaként a széles körben való bemutatás lehetőségét jelöltük meg, így e csoportba sorolhatóak a munkahelyi névnapok. Mivel a nők nagy része dolgozik, olyan bemutatkozási lehetőség adódott, ahol mindenki a legújabb, legdivatosabb süteményeit akarja sütni. Általános a receptcsere is. A lakodalmak jellemző süteményei a korszak elején tanyán (Ballószög) még a hűtést nem igénylő, nem krémes töltésű tészták, az egyik sütőasszony receptjei alapján a darált keksz, citromos koszorú, zserbó, diós stangli és piskóta. Ez utóbbi volt az egyetlen fajta tészta, amit vajas-főtt krémmel töltött, tortaként. Tepsikben sütötte téglalap alakúra, és abból vágta ki a kör alakot. Tanyán a hűtési módok a korszak elején még mindenképpen megelőző idők technikáinak továbbélései. A városban korábban divatossá váltak és gyorsan terjedtek a vajas, főzött krémes vagy pudingos tészták, mind lakodalomban, mind pedig névnapokon. Hamarabb elterjedt a hűtőszekrény, amelyben e kényes tészták tárolását biztosították. Őrizte ünnepeken kiemelt helyét a zserbó, a női szeszély, valamint a Váncza-könyv jól bevált, finom süteményei: az orosz teasütemény, citromos koszorú, non plus ultra, linzer koszorú. Piskótát vagy szalagárés lapokat sütöttek, vajas - főzött krémmel töltötték be. (pl. Márta szelet: diós piskóta alap, vaníliás krémmel, csokoládémázzal, krémkocka: 3 szalagárés lap, vajas-főtt krémmel és csokoládémázzal.) Falura ezek a tészták 5-10 év lemaradással kerültek. A búcsú az 1960-as években még nem veszített jelentőségéből, a korszak második felében viszont egyre inkább az idősek találkozási alkalmává vált. Sütési szokásai a lakodaloméra hasonlítanak. 2. Kisünnepek A családi ünnepeken tovább őrzik jelentőségüket a hagyományos tészták, karácsonykor a hajtott, melyet azonban külső hatásra (TV, szakácskönyv) egyre inkább beiglinek neveznek, húsvétkor a fonott kalács, farsangkor pedig a fánk. Melléjük egyre több, nagyünnepi süteményt választanak, családonként változóakat. Gyakran az egész családnak az idősek sütnek. 3. Vasárnapok A vasárnapi kalácssütés egyre inkább az idősek körébe szorul vissza. A fiatalasszonyok tudnak kalácsot sütni, de ha sütnek, azt nem vasárnap, hanem szombaton készítik. Vasárnapra készülhet egyszerűbb, kevésbé munkaigényes