Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Bereznai Zsuzsanna: A disznóvágás szokásai a dél-alföldi sváboknál
255 Dicsértessék a Jézus Krisztus! Belépek ide egész knédlikeményseggel. Üdvözlöm a házigazdát minden vendégével egyetemben! Csöngettetek, ha van valami a tepszitekben, akkor adhattok nekem zabálni és vedelni valót! Dicsértessék a Jézus Krisztus! 78 Ugyancsak hajósi köszöntő vers a következő: Ich hab gehört, ihr habt geschlacht, iahr habt so gute Wischt gemacht. Die Blutwischt sind gut, diefillt man mit dem Blut. Die Leberwischt sind besser, man schneidt sie mit am Messer. Ich hab ein kleines Tschitterlein, da geht ein Liter Wein hinein. Ich hab ein kleines Tanischterlein, da gehen sieben Bratwischt hinein. Azt hallottam, disznót vágtatok. Jó kolbászokat csináltatok. A véres hurka jó. Azt vérrel töltjük. A májas hurka jobb, azt késsel vágjuk. Van nekem egy kis csutorácskám, Abba egy liter bor fér el. Van nekem egy kis tarisznyácskám, Abba hét kolbász fér el. 19 A hartaiak is fogadták a maskarásokat (Muschtrta), akik szomszedbeli fiatalok voltak. Vigyázni köllött, hogy a húst nehogy kilopják. Általában egy asszony mindig készenlétben állt. De volt, hogy mégis ellopták tréfából. Utána szaladni köllött utánuk, hogy visszahozzák. A köszöntő versekre még emlékeznek az idősek közül: Ich hab gehört, ihr habt geschlacht, Ich hab so gute Wurst gemacht. Die ist nicht gross, und nicht klein, Die geht in unsern zekert nein. SCHÖN Mária 1995. SCHÖN Mária 2001.
