Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

H. Tóth Elvira: A Hetényegyháza–Mária úti avar temető 70. sírja

17 A temető rangos, illetve fegyveres férfisírjaiban az erős feldúlás ellenére elég gyakran találunk bronz, elvétve ezüst fülbevalókat, főként sima karika formájában. Akárcsak a 70. sír esetében tapasztalhattuk, ezek öntött, illetve griffes övveretekkel is előfordulnak. Síregyüttesünk téglalap alakú, masszív bronz varkocsszorítója a fülbevaló párral ellentétben nem rokonítható a temetőből származó leletekkel. A 164. sz. sír aranylemezzel együtt préselt varkocsszorító párját az ismert zeg-zug minta díszíti, a hosszan kettéosztott mezőben. A temető többi sírjainak bronzlemezből és olykor aranyfóliával préselt példányai igen rossz állapotban maradtak ránk. Hasonló a helyzet a leletünkkel rokon, a Csengele-Feketehalom temető 47. sírjából származó varkocsszorító töredékekkel.

26 E férfi sírból egyebek között préselt állatalakos övgarnitúra, egyenesen levágott, szélesedő végű íj és kisméretű nyílhegyek kerültek elő. Varkocsszorítónk élettartamával kapcsolatban meg kell említenünk, hogy masszív gyöngyözött drót keretezése a hosszú használat következtében teljesen simára kopott. Feltehetőleg éppoly hosszú időn át használhatták, mint az övgarnitúrát, mintázatának mélyedéseiben azonban az egykori tűzaranyozás épen megőrződött. A lábaknál talált keskeny aranyszalagok középrészükön a felvarrás nyomait őrző lyukpárokkal, nagy valószínűséggel a lábbelin lehettek. Az eddig ismert aranyviseletek, melyek legnagyobb számmal a kiskörös-vágóhídi dűlői temetőből kerültek elő, arany szalagocskáink funkciójának pontosabb meghatározására, a lábbeli rekonstrukciójára lehetőséget nem nyújtanak. Hasonló a helyzet a saját ásatásaimból, a Hortobágy-Árkus-i és a Kunszállás-Fülöpjakab-i temető egyes sírjaiból ismert aranyszalagjaival is.

27 h félköríves aranylemezke a koponya elmozdulása ellenére a helyén maradt az állkapocs alatt, tehát a halotti obulusok jellegzetes helyén került elő. A nyomott, félköríves, egyik oldalán egyenesre vágott lemezkén a felerősítésnek vagy leszorításnak semmi nyoma, így ruházathoz vagy annak díszítményéhez aligha tartozhatott. Alakja ugyan szokatlan az obulusok között, de mivel a síregyüttes minden darabja a pénzutánzatokként sírba tett nemesfém korongokkal keltezett korszakra utal, halotti obulusnak is tekinthetnénk a leletegyüttes arany lemezkéj ét.

28 Tanulságaink összefoglalása előtt meg kell említenünk, hogy „a 70. sír idős egyénének koponyája sajátos mongolid (bajkáli), kisebb mértékben europid, iráni jellegeivel a taxonómiai hovatartozás alapján megegyezést mutat a kunbábonyi leletével."

29 TÖRÖK, Gyula 1995. 232. Plate 3. 47/6-7. LÁSZLÓ Gyula 1955., H. TÓTH Elvira-HORVÁTH Attila 1992. 93-95. GARAM ÉVA 1978/a. 206-216. BÓDI Györgyi Orsolya 1996. 42.