Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése
178 készítése előtt felvételi előrajzok készültek, melyeket a helyszínen ellenőriztek, javítottak és tételes birtokrészleti jegyzőkönyvet vettek fel. 20 E három egyidejű forrás több aspektusú elemzése meghaladná tanulmányunk kereteit, itt a települési és a földbirtolási helyzetre fordítjuk figyelmünket. A lepke alakú bugac-monostori határ keleti fele Monostor puszta, amelynek négy dűlője volt: Mákhalom, Sasülés, Fehérszék és Közlegelő. A bemutatott tanyafejlődés Mákhalom, Sasülés és Fehérszék dűlőben bontakozott ki a negyedik dűlő pedig „Kecskemét község" közlegelője volt, benne a hatalmas monostori erdővel és kisebb erdőkkel /pl. „ Görbeszéki erdő" I. Mákhalom dűlőben 34, Sasülésen 55, Fehérszéken 41, így Monostoron összesen 130 tanya állt. A leginkább benépesült Sasülésen épült a templom és iskola /Monostor 85. sz. alatt/, a város malma és a molnárház /Monostor 19.1. Legsűrűbben Fehérszék dűlő Félegyházával határos területét ülték meg, ahol sok törpebirtokos és kisparaszt élt. Nekik a szomszédos „Félegyházi szőlők" birtokosai és a monostori gazdák adtak munkát és keresetet. Tanulságos sorra venni a nagyobb tanyás gazdaságok birtokosait. Monostoron Ferenczy Gergely kecskeméti cívisnek volt legnagyobb, szinte majorszerű gazdasága. Fehérszék dűlő 121., 122., 123., házszámon egy nagy L alakú lakóház, két kisebb és négy gazdasági épület állott. A tanyatelek mellett körülárkolt kert terült el. Ferenczy nemes család ivadéka, elődje bugaci telelő-bérlő, ő maga 1879ben 22. a legtöbb állami adót fizető kecskemétiek jegyzékén. 21 Jelentős birtoka és gazdasága volt Monostoron Ferenczy Józsefnek, Ferenczy Jakabné Herczeg Jozefának és Ferenczy Augusztának is, aki Kada Elek újságíró, Kecskemét későbbi polgármesterének volt felesége. Fehérszék dűlőben Ferenczy Auguszta 96 kat. holdas birtokot örökölt. A több mint 3 holdas tanyatelken csak a lakóház és egy nagy gazdasági épület állt /Monostor 120./. Balázsfalvi Kiss Miklósnak Mákhalom dűlőben 550 kat. holdas birtokán 4 tanyája volt. A Monostor 3. sz. gazdaság telke és két kertje meghaladta az 5 kat. holdat. 331 holdat szántónak, 25 holdat legelőül használt, 106 hold erdeje volt, a többit kaszálórétnek hagyta. 1879-ben 5. volt a kecskeméti virilisek névsorában. Kovács László nagygazda Sasülés dűlőben 493 kat. holdat és 4 tanyát, Fehérszék dűlőben kisebb birtokot és tanyát hagyott örököseire. A Monostor 33. számú sasülési tanya épületei három oldalról körülhatárolt udvart vettek körül. Észak-északnyugat felől szálerdő védte a tanyát a homokfúvástól. Szeless Kálmán kecskeméti cívisnek közel 300 kat. holdas birtoka azon nagy szőlőtelepítése és 2 tanyája volt Sasülés dűlőben. A virilisek 1879. évi listáján a 89. helyre került, 268 forint évi adófizetéssel. A monostori birtokosok közül az 1879es kecskeméti virilis-jegyzéken szerepelt még Szél János a 27., Antal Péter ügyvéd 2Ü BKMÖL, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megye, Bugacz-Monostor puszta adóközség, 1879. A m. k. államnyomda Budapesten, 1880., Uo. Bugacz-Monostor puszta adóközség felvételi előrajza 1879. 21 BKMÖL IV. 1908. Kecskemét v. tan. ir. 10715/78.
