Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése
179 a 75. és Szőke Kovács András a 93. helyen. Antal Péter a tehetős Balázsfalvi Kiss családból nősült, Sasülés dűlőben kb. 115 kat. holdon volt tanyájuk /Monostor 16/, melyet északnyugat felől szálerdő védett. Szőke Kovács Andrásnak Sasülésen két tanyája /Monostor 61. és 71. sz. alatt/ és nagy szőleje volt. A tehetős cívisek mellett említsünk kisebb birtokú gazdákat is: Király Jánosnak - felesége Tóth Viktória - Mákhalom dűlőben volt 68 kat. hold földje, tanyája /Monostor 5./. A tanyát legelő vette körül, s kb. 1200 négyszögöl szőlőt telepítettek. A Szabó Flórián - Bálint Zsuzsanna házaspár Sasülés dűlőben 66 kat. hold 807 négyszögöl földön gazdálkodott. A tanyatelken ház, istálló épült és nagy rét övezte. A tanyán lévő épületekből következtetni tudunk a tanya jellegére, a birtokos vagyoni helyzetére, gazdálkodására: pl. jószágállományára és az állattartás gazdaságban betöltött szerepére. Az 1870-80-as években készült kataszteri térképek erre nézve kitűnő források. A monostori dűlőben 1 épület volt 45 tanyán 2 épület volt 52 tanyán 3 épület volt 20 tanyán 4 épület volt 5 tanyán 5 épület volt 5 tanyán 6 épület volt 1 tanyán 7 épület volt 2 tanyán Ahol csak ház épült, ott törpebirtokosok, homoki kisparasztok laktak. Volt rá példa, hogy a lakóházzal egy födél alá istállót, fészert ragasztottak, s benne elfért egy tehén a borjával és egy ló. Több nagyjószágot /lovat, szarvasmarhát/ tartó kisgazdák különálló istállót, kocsiszínt építettek. Gazdahelyen három épület állott már 1879-ben is, a nagygazdák, úri birtokosok tanyáin pedig külön cselédház, ököristálló, lóistálló épült. A vagyoni helyzetre, az állatállományra, a birtokos gazdasági fölszereltségére természetesen az épületek nagyságából is következtetni lehet. Számos tanyán, kisparasztok tanyáin is volt szőlővel beültetett kert. Nagygazda-tanyákon a térkép „marhaállást" jelöl, ami a szarvasmarhák szabadban tartására épített akol. Szél Imre kecskeméti cívis fehérszéki tanyáján „juhakol" is készült /Monostor 105./. Özv. Bodogh Ferencné sz. Hábel Zsuzsanna sasülési tanyáján külön szérűskert és a ház mögött faiskola is volt /Monostor 56./. A monostori tanyáknak a két térképről ismert birtokosait táblázatba foglaltuk. Erről kiviláglik, melyek azok a családok, amelyek tartósan megültek a pusztán, melyek költöztek el - és melyek az 1861-1879 közötti jövevények. A birtokosok származási helyét csak írott forrás / pl. a kecskeméti virilisjegyzék vagy az egyházi anyakönyvek/ alapján tüntettük fel.
