Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)

Juhász Antal: Bugac és Monostor puszta benépesedése

177 Számos tanya mellett virult kisebb-nagyobb szőlő, de bizonyos, hogy az 1860as években az állattenyésztés - a szarvasmarha- és juhtartás - volt az elsőrendű üzemág a monostori tanyákon. A tanyaiak ellátására Kecskemét városa lóerővel működő szárazmalmot építtetett a Kis-zsombó rét mellett. Az alsómonostori pusztai iskolában {„Puszta Schule") 1856 őszén kezdődött a tanítás.

19 Míg Monostor puszta keleti, nagyobbik részén a 19. század közepe tájáig jelentős szintet ért el a tanyafejlődés, addig Bugac homokos pusztáin a kecskeméti közbirtokosság gulyái, ménesei, juhfalkái legeltek. A pusztának Orgovánnyal és Szabad-Jakabszállással határos területén állott a Szentkirályi család majorja, délnyugati részén volt a több ezer holdas „Bugaczi nagy erdő", keleti felén pedig a „Bugaczi nagy legelő", mely Monostor pusztával határos. A mély fekvésű területeken kisebb-nagyobb tavak: a Szekerczés tó, Vén tó, Fehér tó, Hosszú tó, Fekete tó vize adott nyáron enyhülést a bogárzó jószágnak. A Bugaczi rét és a nagy legelő között tanyák ékelődtek a pusztába. A tanyák északnyugatról, a Szentkirályi majoron át délkeletre, Félegyháza felé vivő út mellett épültek. Az ENY-DK-i irányú út mellett, illetve közelében Demeter Imre, Kovács Pál, Kovács László, Szabó Mihály, Bodogh Ferenc, Szapanyos Károly, Burik /helyesen Buzsik/ József, Ferenczy György, Demeter István és Gyenes Mihály tanyái állottak. A térképről leolvasható, hogy a tanyák a bugaci réten épültek, melyet tocsogós vízállások, néhol buckák tarkítottak. A tanyáktól, ugyancsak a réten Kiss Zsigmondnak, Ferenczy Jakabnak és Beseny Menyhértnek volt még tanyája (2. ábra). A Bugaczi nagy erdő mellett Lukács Imre gazdaságát jelöli térképünk. Mindebből arra következtetünk, hogy a bugaci réten számottevő területet haszonbérbe adott /vagy eladott/ Kecskemét városa. Hét tanya mellett szőlőskert is volt, a legnagyobb Buzsik József tanyája mellett, melyet a későbbi határtérkép „ Buzsik szőlő "-nek jelöl. A 14 bugaci bérlő /vagy birtokos/ közül a Bodogh, Ferenczy, Gyenes, Kovács és Szappanos családnak Monostoron is volt földje. Ezeket a bugaci tanyákat Bugacz-Monostor kataszteri térképére és 1885. évi áttekintő térképére rávetítve úgy látjuk, hogy az ún. Telelő dűlőben, vagyis a 19. század eleji haszonbéres telelők helyén épültek. Sajátos egybeesés. A bérleti viszony, illetőleg a földhasználat folytonosságát további adatfeltárás igazolhatja vagy elvetheti. Az 1879. évi kataszteri térkép a korábbi forrásoknál teljesebb és részletesebb betekintést nyújt „Bugacz-Monostor puszta adóközség" birtokviszonyairól, határhasználatáról, településéről és a tanyás gazdálkodásról. A kataszteri térkép CZAKÓ Ferenc 1995. 121.