Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
H. Tóth Elvira: A Hetényegyháza–Mária úti avar temető 70. sírja
16 oldalú négyzetnek nevezhető markolattöve rövid keresztvas kezdeményt sejtet. Ennek elhelyezése leginkább a miklóstelepi szablyara emlékeztet. 23 A zsélyi temető rokon leleteként hivatkozott 175. sírjából ugyancsak atipikus fegyver, 78 cm hosszúságú alig ívelt kard került elő, szablya keresztvassal. A reflexíj a sírba felajzott állapotban került. A széles végű íjak csoportjába sorolható csontlemezei egymástól 145 cm távolságban feküdtek. Az íj két karja egyenlőtlen hosszúságú volt, a nagyobb távolságot az íjmarkolat középpontja és az íjvég között, a lábak felőli íjrészen mértük. Az íjkarok eltérő hosszúságát Madaras László a jászapáti temető szerencsésen megfigyelt sírjai alapján állapította meg. 24 Vele ellentétben véleményünk szerint, ha az íjat a bal kézbe fogva, majd előre lehajtva és a lábakra fektetve helyezték a sírba, akkor a lábakhoz valójában az íj felső vége került. Az íjkarok hosszának különbözőségét az íjvégeket borító csontlemezek méretbeli különbségei egyenlítik ki. így a vállnál talált íjcsontok szélessége 4 mm-rel nagyobb, hosszúságuk pedig 3 mm-rel kevesebb, mint a lábnál előkerült ép csontlemezé. Hasonló, de ennél nagyobb méretbeli eltéréseket találunk a Bogojevo-i temető 22. sírjának íjánál, 25 de más temetőkből származó íjvégborítások méretbeli eltérései is feltételezhetők a publikációk alapján. A keskeny, hosszú szárnyú, háromélű nyílhegyek, akárcsak az íj típusa, a késő avar korra utalnak. Közöttük a közép avar korra jellemzőbb sárkány idom alakú típus nem fordul elő. A rájuk oxidálódott vas korongocskák, he nem is tegezt, de valamiféle tartót sejtetnek a sírban. A nyílhegyek közül kettő az íjvég alatt, a másik kettő felette került elő, mintegy közrefogva azt. Hasonló korong rozsdásodott az íjmarkolat magasságában fekvő kés pengéjéhez, annak hegye közelében. ÉKSZEREK A 70. sír szögletes aranyhuzalból készült, nyitott, kissé hegyesedő végű fiilbevaló karikájának rokon darabjait elsősorban ugyanezen temető férfi sírjaiban találjuk. Hozzá méretben is legközelebb a 237. sír hasonló arany fülbevalója áll. Egy-egy kisebb méretű, arany drót karika került elő a 234. és 68. számú férfi sírokból. A 232. sír két eltemetett]'ének feldúlt csonthalmazából pontosan meg nem állapítható, hogy a szögletes drótból hajlított ovális karika melyik vázhoz sorolható. Nem tekinthetjük általános szabálynak, hogy a férfi sírokból csak sima hajkarikákra számíthatunk, hiszen temetőnk 164. számú férfi sírjából gömbölyű huzalból hajlított, egykor gyöngycsüngős arany fülbevaló került elő, hasonló a temető 44. számú női sírjában talált arany fülbevalóhoz. Fel kell hívnunk a figyelmet a férfi sírok arany fülbevalóinak rendkívül kis, olykor 1,0 centiméterhez közelítő, vagy az alatti méreteire. KADA Elek 1896. 153-154. MADARAS László 1994. 132. KOROSEC, Josipl959. 103-117.
