Bárth János szerk.: Cumania 17. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 2001)
H. Tóth Elvira: A Hetényegyháza–Mária úti avar temető 70. sírja
15 Már a lemezből kivágott övforgó feltűnése a korai avar jellegű leletegyüttesekben a középavar korra valló jelenség, amint azt Madaras László a jászapáti temető 264. sírjának varkocsszorítóival és faragott indás csontlemezeivel kapcsolatban meggyőzően igazolta. 17 Hasonló megállapításra jutottunk a kunpeszéri temető 8. sírjának ezüst övforgójával, valamint kettős lemezből szegecselt kisszíjvégeivel, a kard rombusz alakú markolatdíszével, stb. kapcsolatban. Korábban viszont igazoltuk a kunbábonyi lelet állatfejes arany záró vereté vei kapcsolatban egyrészt, hogy késfüggesztő lehetett, másrészt, hogy a mívesebb késkészletek nem feltétlen velejárói, illetve tartozékai egy egységes készítésű övgarnitúrának. 18 Ugyanezt tapasztaljuk a Szeged-Fehértó „A" temető 292. sírjának karikás-csüngős övveretei és öntött szíjvégei között stílusidegenként feltűnő, állatfejes övforgó esetében, 19 amely leletünk pontos párja, és a Szeged-Makkoserdő 205. sírjában griffes öntött övgarnitúrához társult kettős állatfejes övforgónál. 20 A hetényegyházi 70. sír övtípusát talán még tisztábban mutatja a zsélyi (?elovce) temető 175. szablyás sírja, ugyancsak hat üvegbetétes aranyozott rozettájával. 21 Golyósor keretes, rekeszdíszű nagy-, és kisszíj végeinek hátoldalán egyaránt feltűnik a lant alakú, kacsó s vonaldíszítés. Az öv csatjának lemezből készült teste, akárcsak a bújtató, jól ismert típusa a VII. század végi leletegyütteseknek. Hátoldalának kiképzése ősi tradíciókat őriz, öntött karikája peckének hasábos szíj akasztója a bizánci csatokat idézi. A hasonlóképpen aranyozott lemezből készült, szegecselt veretek, melyekre a rokon leletegyütteseknél már utaltunk, deformálódásuk és az övön megfigyelt helyzetük alapján ugyancsak lyukvédőként, szíj akasztóként szolgálhattak. A nagyméretű vascsat feltehetőleg az alsó ruhát fogta össze, míg a kisebb, melynek párját ugyan nem leltük meg, talán a kardhoz tartozhatott. FEGYVEREK Síregyüttesünk kardja egészen enyhe ívelésű volt, amelyet a rekonstrukciószerű ragasztások tettek egyrészt íveltebbé, másrészt enyhén szablyásított, kissé megtört markolatúvá. Pengéjének szélessége és a sírban mért hosszúsága egyaránt egyenes, egyélű, korai avar kardhoz áll közelebb. Igari típusú függesztője nyújtott ovális ívével a közép és késő avar kori fegyvereknél általánosan használt. Besorolása a szablyák és azok előzményének tekinthető kardok közé egyedi sajátosságai folytán nem könnyű. 22 Elnagyolt, csillag alakú vagy inkább csúcsára állított, ívelt 17 MADARAS László 1994. 118. Taf. XXXVII. 8., 264. Grab 18 H. TÓTH Elvira-HORVÁTH Attila 1992. 163., SÓS 1958. 8., 20., 2., GARAM Éva 1995. Abb. 102. 4/25., Abb. 133., Taf. 74. 201/ a. 1. 19 MADARAS László 1995. 115. Plate 30. 292/10., 1995. 20 SALAMON, Ágnes 1995. 185. Plate 13. 205/6. 21 CILINSKÁ, Zlata 1973. Taf. XXXI. 175. 22 GARAM Éva 1991. 142-166., 1995. Abb. 205. 6/964.