Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Merk Zsuzsanna: A délvidéki Fogadjisten benépesülése (1941–1944)

223 Kápolnás Mária az általa vizsgált iratanyag alapján nem említ: Scorteni (Eszkorcén). Miután a bukovinai falvakat 1941 tavaszán kitelepítették, papjaik közül csak Németh Kálmán (Józseffalva), valamint Sebestyén Antal (Hadikfalva) érkezett híveivel a Bácskába.

32 A többi papot Bonczos Miklós telepítési kormánybiztos kérésére Moldvába helyezték, hogy az ottani magyarokat rábírják a kitelepedésre. Elekes Dénes, Istensegíts és Fogadj isten plébánosa káplánként Bogdánfalvára, László Antal hadikfalvi káplán Valényba került. (Demse Péter volt andrásfalvi káplánt Husteana községbe helyezték, de állomáshelyét nem foglalta el, szabadsága idején hazautazott szülőfalujába, a moldvai Klézsére.

33

) Szabados Mihály, a Külföldi Magyarokat Letelepítő Kormánybiztosság tisztviselőjének jelentésére alapozva Bonczos Miklós kormánybiztos a következőket jelentette a külügyminiszternek

34 1942. április 28-án: "Tisztelettel jelentem Nagyméltóságodnak, hogy a Moldvából hazatért első negyven csángó család helyzetének megvizsgálására kiküldöttem folyó hó 6-án kiszállt Fogadj isten székely telepre, ahol a csángók jelenleg el vannak helyezve. [...] Gaiceana-ból hazatért moldvai csángók közölték, hogy Gaiceanán mintegy 260 magyar család van. 80 magyar család kivette a hazatérési igazolványt. Állításuk szerint mintegy 150 családnak van hazatérési igazolványa. Arra a kérdésemre, hogy mi indította őket Magyarország felé, közölték, hogy László Antal magyar pap egy alkalommal volt náluk, magyar prédikációt tartott, s erre megindultak. Romániában ma sem érzik magukat otthonosan, mert bár hivatalosan azt mondják róluk, hogy románok, mégis állandóan éreztetik velük a román hatóságok és a román lakosság, hogy nem románok. Állandó hatósági nyomás alatt vannak, és gyakran megkapják a megbélyegző "bandjen" szót, ami jött-ment, csavargó, hazátlan népet jelent." Vladnik (Lábnik) község estében is elmondható, hogy László Antal mozgatta meg lakóit. Az előző jelentés a falu népéről a következőket mondja el: "Kijelentésük szerint az egész falu eljönne haza, de egy német pap, Albert Weber nem engedi őket haza, megakadályozza, hogy a községháza okmányaikat kiadja, illetőleg keresztleveleüket ő nem adja ki. Az okmányok nélkül pedig a bukaresti m. kir. követség nem adhatja ki a hazatérési igazolványt."' A panaszok tovább is folytatódnak, elmondják a csángók, hogy miként próbálják megakadályozni kitelepedésüket. Az idézett hivatalos iratok alapján azonban bizton állítható: nem V. KÁPOLNÁS Mária 1992. 282-283. ; TIM Adattár 1140. (Elekes Dénes, volt istensegítsi és fogadjisteni plébános visszaemlékezései; TIM Adattár 1585. Demse Péter volt andrásfalvi'káplán visszaemlékezései. TIM Adattár 1585. A külügyminiszter 1942. március 9.-1943. július 24. között maga a miniszterelnök, Kállay Miklós. A külkapcsolatok fontosságát jelzi a második világháború alatt, hogy Csáky István gróf, külügyminiszter halála 1941. január 27.- utáni időszaktól a háború végéig a miniszterelnökök (Teleki Pál, Bárdossy László, Kállay Miklós) egyben külügyminiszterek is voltak. - BÖLÖNY József 1987. 210-211. TML BSzM X/51. 1013/1942. Szabados Mihály jelentése 1942. április 9.