Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
66 tartozott a betakarításhoz igaerőt biztosítani. Szüretelésnél azonban, különösen a préselésnél, a gazda mindig segített, gyakran a kosztot is ő adta a szüretelőnek. Az állandó szőlőmunkást szőlőkapásnak, kommenciós kapásnak, vincellérnek, budárnak mondták. Egész esztendei munkájáért a kialkudott bérében kapott 10 q gabonát, ezen kívül kukoricát, krumplit, szalonnát. A kapások fiatalabb emberekből kerültek ki, akik bírták a munkát. Nagy családúak is szívesen szegődtek, mert volt a családban munkaerő. Aki elszegődött kapásnak, nagyobb szőlőben minden nap volt munkája. Ha a permetezést a szőlő egyik végén elkezdte, mire végig ért, újra kezdhette. Ha volt ház a szőlőben, a kapás ki is költözött, ha a következő évre is leszerződött, a telet is kint tölthette. A szőlőben élő budár más munkát nem vállalt, bérét úgy állapították meg, hogy abból megélhetett. Télen a fapucolás, a száraz fák kiszedése, trágyázás volt az elfoglaltsága. Budárja csak a nagyobb szőlősgazdáknak, a Hoff er éknek, a Tápaiaknak, a Szemerédieknek volt. Egy kommenciós kapás 4-6 hold szőlővel elbírt. SZÜRET Június végére, amikor a fürtök zsendülni, a szemek üvegesedni, puhulni kezdtek, az aprójószágot távol kellett tartani a szőlőtől, mert az kárt tehetett benne. A teljes érés fajtánként más-más időszakra következett be. A legkorábbi csemegeszőlők (medlér, oportó) már júliusban szedhetők és fogyaszthatók voltak. Néha ezekből préseltek is, hogy a közelgő szüret idején legyen mivel kínálgatni a szüretelőket. Még szüret előtt szokás volt összeszedni más fajtákról is a korán érett, rohadni készülő töpött fürtöket, amiből szintén mustot préseltek. így gyakran 20-30 liter bort is nyertek, ami elég volt a szüretre. A szőlők egy része (piros és fehér szlanka) augusztus 20-ra, zöme azonban szeptember végére (kadar) és október elejére (delaváré) ért be, a kövidinka pedig október végére vált szüretelésre alkalmassá. Az érést az időjárás befolyásolta, ezért a termés betakarítása hosszabb időre nyúlt el. A vegyes telepítésű szőlőkben gyakran külön szüretelték a korábban és a későbben érő fajtákat, a fajtiszta szőlőkben azonban az érés egyszerre történt, s ez lerövidítette a szüret idejét. 225 A nagy, közös szőlőskertekben az őrzés és rendtartás a társadalom közös érdeke volt, amit a falvak elöljárósága, a mezővárosok tanácsa képviselt. A századfordulóig általában az elöljáróság, illetve a városi tanács határozta meg a szüret kezdetének idejét, s rendszerint szeptember 20. és október 1. között szabadította fel a szőlőket. 226 Ezután feloldódtak a kertek rendtartásának kötöttségei, benépesültek a szőlők, s nemcsak a munkának, a betakarítás szorgos tevékenységének, hanem az azzal járó társadalmi, közösségi életnek is színterévé FÜR Lajos 1983. 174. TÁLASI István 1977.217.
