Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Közlemények - Balogh Csilla–Kőhegyi Mihály: Fajsz környéki avar kori temetők I.
263 A temető helye, kiterjedése A temető közvetlenül a mai Duna-meder bal partján, az ártérben található, egy valamikori természetes földháton, amelyet azonban a Duna iszaphordaléka beterített és a felszínt elegyengette. A sírok az ártér 55-60 cm-es szürkés iszapos humuszának eltávolítása után jelentkező fekete, tömör, zsíros talajrétegben jelentkeztek. Ez a talajréteg a bánya északi szélén a mai humusszal érintkezett, Dél felé haladva szinte méterenként süllyedt és behatolt a szürke és sárga földrétegek közé. (2. ábra) Valószínűleg egy nagy kiterjedésű temetőnek a nyugati széle került feltárásra kb. 45 m szélességben és 100 m hosszan. Ezen a területen 132 sírt tárt fel Zalotay Elemér, de a munkások elbeszélése szerint addigra már mintegy 125 sírt elpusztítottak. Összességében tehát közel 250 sír lehetett ezen a 4500 m 2-nyi területen. Feltételezhető, hogy a temető Észak, Dél és Kelet felé is tovább húzódik, kiterjedésére nézve azonban többet nem mondhatunk. A sírok egymástól 2-4 m távolságban helyezkedtek el, Észak - Dél irányú szabálytalan sorokat alkottak. A temetőrész összességében lépcsős elrendezést mutatott. A feltárt terület déli részében ugyancsak lépcsős elrendezésben 19 férfisír külön csoportot alkotott, amit a többi sírtól kb. 5 m-es sírmentes sáv választott el. A sírok tájolásáról csak kevés adatunk van, a sírlapok és a térkép szerint valamennyi Ny-K tájolású volt. A sírgödrök alakja, mélysége Mivel a földkitermelését 1,5 m-es sávokban végezték, és a tömbszelvény falába befutó sírgödrökre rábontás nem történt, ezért a sírgödröknél a hosszadatokat nem mérte az ásató, csupán a szélesség- és a mélységadatait tüntette fel. A temetőben valamennyi sírgödör téglalap alakú, függőleges oldalú aknasír volt. A sírgödrök aljának kialakításakor midössze két esetben (59. és 74. sír) figyeltek meg teknős kialakítást, a többi esetében aljuk egyenes volt. A sírgödrök feltűnően keskenyek voltak, mélységük azonban változónak bizonyult: a férfiakét és felnőtt nőkét mélyebbre, a fiatalabbakét és gyermekekét sekélyebbre ásták. Egyetlen kettős sír volt a temetőrészben (85-86. sír), amelyben egy fiatalabb és egy idősebb nő feküdt. A többi sírban egyes temetkezés volt. Rátemetkezésre is csak egy példa adódott: a 84. férfisírra ásták a 85-86. kettős sírt. Mivel mindhárom melléklet nélküli volt, a keltezéshez statigráfiájuk nem szolgált információval. A temető ismertetésének elején szokatlanul hosszúra nyújtott bevezetőben már felvázoltuk, hogy sem a feltárás módszere, sem körülményei nem voltak megfelelőek. Mindezek következménye az, hogy részletekbe menő temetőelemzésre nem vállalkozunk, csupán a dokumentációból, valamint a leletekből levonható néhány gondolatot igyekszünk felvetni, amelyekhez kellő kritikával felhasználtuk az ásató mefigyeléseit is.