Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
23 folytatták a sok munkát és nagy költséget igénylő művelést, akaratlanul is meghonosítva a más vidékekről származó, itt addig ismeretlen fajtákat. 1945 után a nagyobb szőlőtelepek a földosztásokkal gazdát cseréltek. Az új tulajdonosok egy része nem értett a szőlőműveléshez, s mivel szántónak való földeket is kaptak, inkább abban fejtették ki erejüket. Ezeknek a szőlőknek nagy része kipusztult, ami a bortermelés visszaesését eredményezte. A későbbi kormány-intézkedések jó hatással voltak a szőlő- és gyümölcstermesztésre, s ennek következ-tében a bortermelés hamarosan elérte korábbi nívóját. A községi tanács 1955-ben 35 hold szőlőt telepíttetett, 3 holdon pedig szőlővesszőt gyökereztetett az ültetések megkönnyítésére. A telepítések a következő években folytatódtak, s a termelőszövetkezet és az állami gazdaság is már jelentős szőlőterületekkel rendelkezett. 76 A magángazdaságokban a falubeli és a tanyák melletti kertekben is megindultak a telepítések, s 1974-re a szőlőterületek a korábbinál nagyobb méreteket öltöttek. Az egész határban ekkor 1114 kat. hold volt a szőlő. 77 A móricgáti résszel együtt a szanki határ talajviszonyok szerinti megoszlása az 1950-es évek elején a következő volt: Futóhomok 11854 kh, egyéb homok 2086 kh, homok összesen 13940 kh, könnyű vályogtalaj 253 kh, szikes termőtalaj 1090 kh, köves, kavicsos talaj 95 kh, mindösszesen 15900 kh. 78 A falu mezőgazdaságilag hasznosítható területeinek nagy része alkalmas volt homoki szőlőtermesztésre, mégis, a nagykiterjedésű homokterületeknek, amelyek túlnyomó többsége a szanki részekre esett, még az 1970-es években is csak mintegy 8 %-án folyt szőlőművelés. A további telepítésekre így beláthatatlan lehetőségek kínálkoztak volna, amelynek viszont határt szabott a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezésével járó munkaerőhiány, a befektethető tőke korlátozott volta. így azt mondhatjuk, hogy a szanki szőlőművelés a mezőgazdasági termelés teljes struktúrájában az adott lehetőségek szerint jelentősen, de csak az egyes gazdasági ágazatok kívánatos arányainak megfelelően és főként a hagyományos termelés-technikai eljárások szintjén fejlődhetett. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Bár a gyümölcstermesztés soha nem volt idegen a magyarság számára, a XVIII. század végéig és a XIX. század elejéig inkább csak az ország nyugati részén és az északi előhegyek vidékén alakult ki számottevő gyümölcskultúra. A síkságon és különösen az Alföld homokterületein korábban a gyümölcstermesztés szinte teljesen BÖRCSÖK Vince gyűjtése. FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1977. 60-61. FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1974. 14. FORCZEK Zoltán - JANÓ Ákos 1977. 12.
