Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
24 ismeretlen volt. A magyar mezőgazdaság fejlesztésének kiemelkedő úttörői a kísérletek sorozatával, valamint a talaj- és éghajlati viszonyokhoz alkalmazkodó fajták kitenyésztésével igazolták, hogy a gyümölcstermesztés az Alföld pusztáin is az okszerű gazdálkodás része és kiegészítője is lehet. A XIX. század első felében a Duna-Tisza közén a gyümölcstermesztés elsősorban a szőlőterületeken folyt. A gyümölcsfákat a szőlők közé telepítették, vagy a szőlőtáblákat gyümölcsfákkal ültették körül, ahol azok különösebb munka nélkül is jó hasznot adtak. Emellett gyümölcsfákat zöldséges kertekbe is ültettek, a kétszintes termeléssel a föld jövedelmezőségét fokozták, a termelést biztonságosabbá tették. A fejlettebb kertkultúrákban a szőlő- és gyümölcstermesztés nemcsak kiegészítette, hanem segítette is egymást. A XIX. század derekán sok szőlősgazda már nagyobb jövedelemre tett szert a gyümölcsből, mint a szőlőből. 81 A köztesszerű gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés gazdasági jelentőségében a hajdani nagyállattartás helyébe lépett. Emellett a homok megkötésének is hatásos módja volt a szőlőben a gyümölcsfák telepítése, kötöttebb talajon ezek hasznával a peronoszpóra és más szőlőkártevők pusztításának kárát is ellensúlyozni tudták. 82 Eleinte közönséges, hitvány gyümölcsöket termesztettek, mert a fák nemesítésére kevesen fordítottak figyelmet. A kis mennyiségben termett jobb minőségű gyümölcsfélék otthon is elfogytak, piacra nem kerültek. 83 A nyugati viszonyoktól nagyon eltérő, alföldi természeti körülmények új feladatok elé állították a gazdákat, akik az egymás után létesülő faiskolák ajánlatainak megfelelően gyors ütemben alakították ki gyümölcsös kertjeiket, vagy telepítették be szőlőiket a külföldi és hazai fajtákkal. Ebben is, mint a szőlő telepítésében és nemesítésében, Kecskemét járt elöl. A város gyümölcspiaca, főleg szeptember hó folyamán, a pesti piacokat is felülmúlta. Valósággal zúdult a gyümölcs szekereken, talicskákon, gyalogosok kosaraiban a heti piacokra. 84 A termények a pesti piacokat is korán elérték, ahol a XIX. század közepén százával álltak a gyümölcsökkel terhelt kocsik, az 1853-ban megindult vasúti forgalom pedig addig soha nem sejtett fejlődést hozott a környező helységek gyümölcstermesztésében. Ekkor a kecskeméti gyümölcs Bécsbe és Európa más tájaira is eljutott. A példát Nagykőrös, majd Halas követte, így ez az országnak korábban sivár, nagyrészt homokkal borított, terméketlennek ítélt vidéke a szőlőtelepítések nagy korszakában a gyümölcstermesztésben is a középkori színvonalról egy évszázad alatt korszerű kertkultúrát teremtő tájjá fejlődött. 85 Kiskunhalason 1856-ban a tanács 16 holdas faiskola létesítését határozta el, ami 186279 RAPA1CS Raymund 1940. 200. 80 FÜR Lajos 1983.203-205. 81 VAHOT Imre 1853. 114. 82 FÜR Lajos 1983.204-205. 83 GALGÓCZY Károly 1855. 281. 84 VAHOT Imre 1853.117-118.; FÜR Lajos 1983.221-222. 85 RAPAICS Raymund 1940. 289-290.
