Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon
22 A kezdeti nehézségek, munkaerő- és szakismeret hiánya miatt a szőlőtermesztés jó ideig csak alacsony szinten történhetett. Nem volt ez másként a közvetlen környéken sem, így a termelési technikában és a borkezelésben mutatkozó elmaradottság nagyobb területen belül sem mutatott kivételes helyzetet, sőt megfelelt az általános uralkodó szokásoknak. A szomszédos Kiskunmajsáról írják, de a szanki viszonyokat is tükrözi, hogy a századforduló előtt a szőlőtermesztés igen külterjes volt. Keveset trágyáztak, kevés gondot fordítottak a metszésre, permetezésre, általában a növényápolásra. A belterjessé válás csak az 1930-as évek második felétől figyelhető meg, ami a piac növekvő igényinek volt köszönhető. A két világháború között többen próbálkoztak nagyobb telepítésekkel. Gyakori volt, hogy míg a telepítés termőre nem fordult, a földet köztessel hasznosították. Az 1930-as években a szőlőtermelők különféle gazdatanfolyamokon vettek részt, amelyeken elsajátították a korszerű szőlőművelés ismereteit. így a gazdák törekvései és az állami támogatások révén a szőlőtermesztés minőségileg is sokat fejlődött, s az egyes családok életszínvonalára kedvezően hatott. A termés értékesítésére jó lehetőség nyílt a Kecskeméti Gazdasági Vasút megépítésével, amelynek szerelvényei négy helyen álltak meg a falu határában. Az estig feladott termények már másnap reggel a budapesti piacon lehettek. 73 A szanki bor a többi homoki borral együtt az 1930-as évek végére jó hírnévre jutott és keresetté vált a hazai piacokon. A szegedi Olasz-vendéglőben szívesen mérték a móricgátí zöldmuskotályt, továbbá két budai kiskocsma tartott állandóan szanki bort. A bor értékét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a parcellázás után borért is lehetett földet vásárolni a kunszentmiklósi gazdáktól. Később a jó bor ú.n. úribirtokosokat csalt a szanki homokra, akik a hegyvidéki szőlők jól bevált fajtáit próbálták itt meghonosítani. Adatközlőink emlékeztek arra, hogy egy Kaucmann nevű budai kocsmáros a bor jó híre miatt Szánkon vett földet és azon 20 hold szőlőt telepített. Szőlőjében vincellért is alkalmazott. Az idetelepült úribirtoko-sok az ittenieknél kulturáltabb épületeket emeltek, modernebb eszközöket használ-tak. így került Ona Bertalan budai kocsmárostól Szánkra egy 1872-ben készült prés, ami később Bacsó János szanki gazda tulajdonába került. 74 A fenti adatok tanúsítják, hogy a szanki szőlőkultúrát fejlődése során sokféle hatás érte. A betelepülők által hozott Szeged-vidéki termesztési módok és szokások mellett Kecskemét közelsége érvényesült, az úribirtokosok révén pedig a hegyvidéki szőlőkultúrával való kapcsolat mutatható ki a szanki homoki szőlőtermesztés népi ismereteiben és hagyományaiban. Az úribirtokosok azonban nem tudtak mindig megbirkózni a homokkal. Legtöbbjük csak addig jutott el, hogy nagy költséggel betelepítette a szőlőt, épületet emelt a birtokra, aztán a pénze elfogyott és nem tudta megvárni a szőlő termőre fordulását. Szőleit szanki gazdák vásárolták meg, s Magyar Út IX. (1940.) 38. sz. Közli: JANÓ Ákos 1982. 143. BÖRCSÖK Vince gyűjtése.
