Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Ács Judit: Ártéri gazdálkodás az ordasi szigeten a XIX–XX. században

185 tisztségviselőiket - szigetbíra, pénztáros, csősz - maguk választották. Az Ordassal szomszédos Bölcskén az erdő vagy szigetbirtokosság hiányzott ugyan, de itt is 5-6 szigetbeli kert gazdája fogadott csőszt.

43 Ordason maga a községi elöljáróság fogadta a csőszöket, a falubeli földek után fizetett adóból, amelyhez hozzászámították a szigeti földeket is. Azonban ez csak a XIX. század végén, vagy legkésőbb a XX. század fordulóján alakulhatott ki, s válhatott gyakorlattá, hiszen 1878-ban még egy felszólalás arra figyelmezteti az elöljárókat, hogy a szigeti csőszt a lakosságnak kell választani: "A Szigeti csőszök fogadási ideje és letelvén felhívja elnöklő bíró úr a képviselő testületet, hogy ezek megválasztását is teljesítse. Felszólamlás tétetvén az iránt, hogy a Szigeti csőszöket nem a képviselő testület, hanem az egész lakosság szokta választani e végett ezen tárgy azuttal elhalasztatik - utasítván községi bíró, hogy e végett egy napra az egész lakosságot hívja egybe. "

44 A forrás még több csőszt említ, azonban a későbbiekben már csak egyet választottak.

45 Egy 1902-es forrásból az őrzési területet és az illetményt is megtudhatjuk. "...Egyed Bálint mezőőr őrzési területe az ordasi Sziget az úgynevezett Peres malát - Bére 40 kor. készpénz természetbeni lakás az előttelevő területekkel és mintegy 4 holdnyi földterület a Szigeti Erzsébet kert végénél. Peres malát dűlő használata. " Egészen a téeszesítésig megmaradt a forrásban megjelölt földek használati joga. Árki Sándor, aki 1950-es évekig volt szigeti csősz, s akinek már az apja is csősz volt, szintén a csőszház előtti 300 négyszögöles füves kertet, illetve szántónak a Pörösnél és az Erzsébet kertnél fekvő földeket használta. Ezekben a kertekben saját szükségletre kukoricát, konyhára való zöldséget, krumplit termelt. A csősz gyakran szenvedett a dunai ár miatt, a Szigetben lévő csőszföldeknek, veteményeknek, füveknek árvíz idején kevés hasznát vette. Az elöljáróság ilyen rosszabb években mindig külön összeget adott, hogy a kárt enyhítse.

47 1897-ben azonban az elöljárók úgy döntöttek, inkább felemelik a csősz fizetségét, hogy ne évente kelljen segélyezéssel foglalkozni, azonban a béremelés mellett azt is kikötötték, hogy ezután már árvíz esetén sem számíthat külön segély összegre a szigeti csősz. 48 A későbbiekben még egy dologgal járultak hozzá a csősz illetményéhez: az Erzsébet kertben lévő csekély gyümölcstermést is átengedték neki.

4 A kateszteri térképen látható, hogy a régi csőszház a Duna partjához közel helyezkedett el, a sziget azon oldalán, ahol a Duna part-szaggató munkája igen erős volt. 50 Ennek következtében a csőszház idővel a Duna szélére került, s 43 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975. 254. 44 B.K.m.L. V. Ordas. b.l. 26/1878. 45 B.K.m.L. V. Ordas. b.l. 328/1901. 46 B.K.m.L. V. Ordas. b.3. 11/1902. 47 B.K.m.L. V. Ordas. b.2. 1896. 48 B.K.m.L. V. Ordas. b.2. 20/1897. 49 B.K.m.L. V. Ordas. b.3. 96/920. 50 1880-as kataszteri térkép Ordas község tulajdona