Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Ács Judit: Ártéri gazdálkodás az ordasi szigeten a XIX–XX. században

176 Szigetorra: A legészakibb területe a szigetnek. Alacsony fekvésű, kaszáló és füzes. E területért Ordas és Madocsa község pereskedett: a hagyomány szerint a madocsaiak azt állították, hogy a Duna által elhordott földjeiket a víz itt rakta le. A perből kényszeregyezség lett, az ordasiak így egy kis területet átadtak a madocsaiaknak. Andrásfalvy Bertalan is leírja, hogy a szigetet a XVIII. század elejéig a madocsaiak is használták, sőt pert is indítottak, mely során elvesztették annak használati jogát.

13 Az általam vizsgált XIX. századi kateszteri térképen már csak egy madocsai tulajdonú kert volt feltüntetve. Az Ordassal szomszédos Dunapatajnak is volt itt tulajdona, mivel a két falu határának vonala átmutatott a Szigetorrára. A Pataj felőli rész így azoké lett. Azonban ezt a részt is az ordasiak használták, mivel a pataj iak nem ragaszkodtak az itt lévő kis területhez, hiszen nekik is volt az ordasihoz hasonló dunai szigetük, kettő is, az Alsó- és FelsőZátony. Bak Sarok: Szigetorra és a Holt-Duna közt, a Dunába benyúló sarokszerű kiugró. Ezen a részen nagyon szaggatott a víz folyása. Hót-Duna (Holt-Duna): Kaszáló, nyárfás és fűzfás terület, nevét onnan kapta, hogy a nagyobb területű mélyedésekben, ún. hókonyokhan megállt, „meghót" a víz.,. Hosszúnyílas: A Szigetorrától a sziget derekánál fekvő Tinnyei lejáróig húzódó, apró téglalap alakú parcellákra osztott terület.

14 Országszerte általános az ilyen parcellázott földek és erdők nyilas elnevezése, mivel a régi magyar nyelv a sorshúzást nyilvonás-пак, nyilvetés-nek, magát a kisorsolt részt pedig nyilasnak nevezte. Akkor volt ennek jelentősége, amikor a közösség a közös osztatlan birtoklásról a szintén közös, de ideiglenes felosztásra tért át. Egyenlő részekre osztották a területet, majd kisorsolták.

15 Később fokozatosan egyéni tulajdonba kerültek ezek a területek: véglegesen kiosztották a közös földeket megváltásra. Ezután földmértékké alakult át a nyíl. A terület konkrét nagysága a hely, művelési ág és a kor függvénye. Az osztandó egység nagysága, tehát a nyilas területe az idő folyamán megváltozhatott, mert vagy a határ szűkült-növekedett, vagy a jogosultak létszáma bővült. Tehát az egy időpontba megállapított nyilas nagyságnak, időbeli előre-hátra vetítése nem célravezető, általánosítani nem lehet.

16 Andrásfalvy Bertalan az ordasi nyilasokról a következőket írta: "Az ordasi szigetnek azon részén, melyet a víz később rakott a szigethez, községi erdőt telepítettek. A század elején ebből az erdőből házak szerint 300 öles parcellákat mértek ki, ezeket nyilasoknak nevezik. " 17 A fenti idézet azon része nem helytálló, miszerint a század 13 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975.257. 14 1880-as kataszteri térkép, Ordas község tulajdonában 15 TAGÁNYI Károly 1896.

1. 6. 16 BOGDÁN István 1978. 129.; 1990. 412. 17 ANDRÁSFALVY Bertalan 1975. 258.; 1963. 283.