Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)
Tanulmányok - Ács Judit: Ártéri gazdálkodás az ordasi szigeten a XIX–XX. században
177 elején osztották ki ezeket a parcellákat, hiszen a XIX. századi kateszteri térképen a nyilasok már megvannak, sőt mivel egyes parcellák kétszer olyan nagyok, mint a mellettük lévők, valószínűleg ebben az időben már adták-vették is őket. Valószínűbbnek tartom, hogy a nyilasokat 1857 körül osztották ki, amikor a sziget földesúr kezén lévő része a volt jobbágyok, tehát a község tulajdonába került. Elfogadható azon állítás, hogy a területet házhelyek szerint osztották fel, hiszen országszerte a jobbágytelkek arányában részesedhettek a közös földekből a közösség tagjai. Azonban ha arra gondolunk, hogy az 1857-es örökváltsági szerződés kapcsán a falu lakosainak 1864-ig a Rudnyánszky család számára 16000 pf-ot kellett kifizetni, 18 akkor előfordulhat az is, hogy a volt jobbágyoknak pénzért megváltás fejében osztották ezeket a nyilasokat. A nyilasokat országszerte rúddal, kötéllel, póznával, rudaslánccal, 19 a hagyomány szerint Ordason csáklyával mérték ki. A községházán tartott, tűz esetén használt csáklyák voltak a földmérés eszközei. Tehát egy nyíl kb. 6 lépés széles és 150 m hosszú volt Ordason. Rövidnyílas: A Hosszúnyílásoktól a sziget belseje felé elterülő két darabban lévő nyilasosztás. Az elnevezés arra utal, hogy a nyíl egy területen belül sem jelent azonos hosszúságú részt, tehát ezek kisebbek, rövidebbek a faluban számított nyilas területeknél. Dzsindzsa: A Hosszú- és Rövidnyílas között elhelyezkedő hókonyos - vagyis mélyfekvésű terület, bokros, füzes növényzettel. Ebben a völgyben árvíz után hosszú ideig megmaradt a víz. Kerekmalát: Füzes terület, mely a Hosszúnyílasoknál egészen a Kis-Duna szélén helyezkedett el. 20 Gémeshát: A sziget belsejében fekvő, annak derekához közel eső földdarab. Ez volt a legmagasabb pont (a hát erre utal), amelyet árvíz esetén is ritkán öntött el a víz. Gém kolóniák telepedtek meg itt. Neve innen eredeztethető. Erzsébetkert: A község egyetlen gyümölcsöskert része. A falubeliek állítása szerint az Erzsébet kertet egy Erzsébet nevű tulajdonos hagyta örökül a községre, innen az elnevezés. A magyarázat hihetőnek tűnik, hiszen a szigetben a kerteket, lejárókat a tulajdonosaikról nevezték el: Bak-kert, Póka-kert, Tinnyei lejáró. Azonban a következő levéltári forrást találva magyarázatot kapunk a kertről: "...főszolgabíró úrnak 19994. sz. rendelete, melyben fölhívja a községet, hogy megdicsőült Erzsébet királynénk emlékére emlékfákat ültessen. Hat: Boldogult királynénk emlékére képviselő testület a Szigetben egy hold (1200 négyszögöles) gyümölcsöst óhajt létesíteni - utasítja az elöljáróságot, hogy a községnek Bakó János és Szuhai Imre szomszédságában levő területéből egy holdnyit gyümölcsfákkal a f év tavaszán ültessen be azt "Erzsébet királyné kertjének" P.L. IV. 165. Ordas. 1857-es örökváltsági szerződés. PALÁDI-K. Attila 1979. 93-96. B.K.m.L. V. Ordas. b.l. 149.1/ 1875.