Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Ács Judit: Ártéri gazdálkodás az ordasi szigeten a XIX–XX. században

175 vízszabályozás következtében tevődött át a főág a falu és a sziget közé. így vált a másik ág az ún. Kis-Dunává. Ahogy ezt egy falubeli szavai is tükrözik: "Olyan keskeny víz csörgedezett az Ordasi sziget és Ordas között, hogy lókoponya volt beledobva a pocsolyába és azon lépdeltek át, annyi víz volt itt csak a Dunában. " Ha az adatközlő által elmesélt történet túlzásnak is tűnik, annyi bizonyos, hogy a sziget és a falu közti távolság jóval kisebb volt. Az 1789-ben készült katonai térképen jól látható, hogy a fő folyás a falu felől van, azonban a sziget maga a Duna közepén található, közelebb a faluhoz, mint ahogy a későbbiekben elhelyezkedett az 1860-ban készült 2. katonai felmérés tanúsága szerint. Ekkorra azonban már szabályozták a Dunának ezen részét, s a Kömlődnél lévő kanyar levágásával erőteljesebb lett a folyó bal oldali munkája, mely a szigetet a tolnai parthoz közelítette. 8 A XIX. század közepére a falu ártéri erdeje így megfogyatkozott azáltal, hogy a Duna elszaggatta a partot, s maga a falu közvetlen a Duna szélére került. A folyó tevékenységéről tudósít egy 1808-as feljegyzés, mely az ordasi határról a következőket írja: "A töltés és a Duna közt lévő legellő mellben három helyen tölgyfák vannak, mellyek Porongi Erdőnek neveztetnek a' több részen füszfákal vagyon beültetve a' lakosok által, ezen darabot a' Duna szüntelen ostromollya szagattya s fogyasztja. " 9 Ha a XX. századi térképeket nézzük, akkor látható, hogy nemcsak a falu határát alakította a Duna, de jelentősen változtatta az ÉK-DNy-i fekvésű sziget formáját is. A sziget délnyugati részét, a Szigetfarkát állandóan mossa, fogyasztja ma is a folyó, az északkeletit pedig tölti, illetve a sziget elé zátonyt rak le.

10 Ezzel egyidőben pedig az egész sziget a tolnai oldalhoz sodródik olyannyira, hogy a Kis-Duna feltöltődésével lassan hozzáépül a dunántúli parthoz. A szigetet a jobbágyfelszabadítás előtt a falu és földesura, a Rudnyánszky család egyaránt használta. A szigetben fekvő földesúri birtokok - a későbbi községi területek - az 1857-es örökváltsági szerződéssel kerültek a község tulajdonába.

11 A sziget területén más falvaknak, elsősorban Bölcske, és Dunapataj lakóinak is voltak kisebb területei, ún. bebírói, amelyekről még az alábbiakban szólni fogok. A sziget egyes részeit, mint máshol is az országban növényekről, állatokról nevezték el. A mélyebb fekvésű területeket, az ún. hókonyokat, amelyekben gyakran megállt a víz, holtnak, a magasabban fekvő részeket hátnak nevezték az ordasiak.

12 A sziget helyneveit az általuk jelölt területek fekvése szerint, északról dél felé haladva közlöm. 8 H. I. T. XIII-28 1793.; XXXII-58 1856-60. 9 P.L. IV. 165. Ordas. 273. 10 H. I. T. L3450B. b. 1951. 11 P.L. IV. 165. Ordas. 1857-es örökváltsági szerződés. 12 DÓKA Klára 1982. 282. - Saját gyűjtésem mellett néhány esetben felhasználtam Besenczi Sándor 1964. évi és Besenczi Csilla 1971. évi ordasi földrajzi név gyűjtését is.