Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon

10 növekedett.

5 A XVIII. század elejétől újabb lendületet kapott a telepítés, minden község határának meg volt a maga kis szőlőhegye. Az elnéptelenedett alföldi tájakra újonnan megtelepült lakosság arra törekedett, hogy a falvak határában szőlőt telepítsen. Bél Mátyás kéziratos Notitia-jában a Kiskunság valamennyi helységének leírásában említi a vörös színű borokat.

6 A szőlők területe a XIX. század első felében is növekedett, de a gabonatermelés konjunkturális időszakában a szőlőműve-lés már nem tartozott a legfőbb termelési ágak közé. A homok elleni harcban kivették részüket a Kiskunságon kívüli, távoli helysé-gek is. A futóhomok által szintén veszélyeztetett Kecskemét mezőgazdasá-gának történetében a szőlőkultúra kialakulásának tanulságos példáját szemlélhetjük. Itt a rendszeres szőlőültetés a XIII-XIV. században kezdődött.

7 1792-ben a város határának 1/6-a, az 1805-6. évi újbóli felmérés szerint pedig már fele futóhomok és mezőgazdasági művelésre alkalmatlan. Az 1807. évi országgyűlés foglalkozott a futóhomok megkötésével, de nem tette azt kötelezővé. A homok elleni küzdelemben Kecskemét járt az élen. A tanács megtiltotta a homokos területek feltörését, de megengedte, sőt támogatta a szőlők telepítését.

8 Jellemző, hogy a város nem is fogadta be addig saját polgárának az idegent, amíg nem volt szőlője.

9 Az elöljáróság előbb a határ felső részén kívánta védeni a várost szőlők telepítésével, a nyugatról kelet felé tartó homok pusztítása ellen. Később észak és dél felől is körülvették a várost szőlőskertekkel, amelyek patkó alakban övezték a települést. így csak a város alsó részén, Félegyháza felé maradt szabad nyílás a mezei kertföldekre. Az elöljáróságnak a század elejétől megnyilvánuló törekvése nagy lendületet adott a szőlőtermesztésnek és nemesítésnek. A város több ezer hold homokot osztott ki ré-szint erdőnek, részint szőlőnek ingyen vagy csekély áron, s mindenki igyekezett a kopott homoktábláját minél jobb fajú vesszőkkel beültetni, buckáit elegyengetni.

10 A sívó homokon minden növénynél nagyobb hasznot adott a szőlő. Csányi János városi főbíró írja 1840-ben a Társalkodóban, hogy egy 3 és fél holdnyi homokbuckán, amelyen egy birka alig talált volna elég legelőt, az 1837-ben ültetett szőlő két év múlva 154 akó mustot termett, a télire eltett állószőlőn felül.

11 A XIX. század közepén méltán említi a Hármas Kis Tükör a fejlett szőlőkultúrájáról híres helységek között Kecskemétet is: Itt vagyon Czegléd, Kőrös - Kecskeméttel, Gazdag három város vörös borszürettel}

2 5 ÉGETŐ Melinda 1984. 573.; FEYÉR Piroska 1970. 28. 6 TÁLASI István 1977.214. 7 FEYÉR Piroska 1970. 332. 8 FEYÉR Piroska 1981. 345. 9 FEYÉR Piroska 1970. 332. 10 VAHOT Imre 1853. 114. 11 FEYÉR Piroska 1981. 345. 12 VAHOT Imre 1853. 114.