Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon

11 A három város virágzó szőlő- és gyümölcstermesztéséhez felzárkózott Halas, Kiskőrös, Soltvadkert. E mezővárosok felemelkedését elsősorban a szőlőtelepítések segítették. Ebben ekkor még az úri birtokok jártak elöl jó példával, de a homokkal folytatott harcban a kisparasztság vette ki legjobban a részét.

13 A homok elleni védekezés mellett a Duna-Tisza közén kedvező természeti adottságok is segítették a szőlőtermesztést. A Baja - Kiskunmajsa - Kecskemét - Solt négyszög az ország legtöbb napfényt kapó része. Az évi napsütéses órák száma 2050, s ez előnyös a szőlő- és gyümölcstermesztésre. Hátrányos viszont, hogy a hőmérséklet szélsőséges. A nagy ingadozás a Duna-Tisza köze időjárásának velejárója. Legnagyobb gondot a növénytermesztésben a kevés csapadék és a talajvíz kis mennyisége okozza.

14 A XIX. század elejétől országosan jellemző a szőlőterületek növekedése. Jól érzékelhető a telepítési kedv fokozódása a Duna-Tisza közén is, bár az itteni falvak bortermelése ekkor még csak önellátásra, a helyi igények kielégítésére szolgált.

15 Pest-Pilis-Solt egyesült vármegyében 1834-ben 53.580 kat. hold volt a szőlőterület, amely 1847-re 77.128 kat. holdra gyarapodott. A megye bortermelésének fellendülésére mutat, hogy „mind a dombos vidéken, mind a rónaságon annyira közönségessé lett (a szőlő), hogy alig lehetne egy-két helységet előszámlálni, amely szőlőt nem művelne". Kecelen a homokföldeken szőlők telepítéséről 1734 óta vannak adatok. 1834-ben a lakosok arról panaszkodnak, hogy a „hatalmasabb gazdák" hat helyen is foglaltak maguknak szőlőföldet, s kupeckednek a szőlőnek való földekkel, azokat drágán árulják a szegényeknek. 1842-ben újabb szőlőföldeknek való homokot parcelláztak fel. A kiosztás fő oka a homok terjeszkedése elleni védekezés volt.

17 A falunak a század közepén volt 700 hold régi szőlője és 800 hold újabb ültetése.

18 A Szeged környéki termelők is élen jártak a homoki táj szőlőtelepítésében. A korábban lakatlan homok pusztabirtokokat a közbirtokosság parcellázni kezdte, s azokhoz szegény emberek is olcsón hozzájutottak. A felparcellázott 1020 holdakon a korábban nincstelenek megtelepültek, előbb földkunyhókban húzták meg magukat, majd a szőlőtelepek jövedelméből építkezni kezdtek. A homokföldeken így vetették meg az oda települők nem egy község alapjait (Pusztamérges).

1 13 FEYÉR Piroska 1970. 182-183. 14 PINTÉR János 1983. 163. 15 ÉGETŐ Melinda 1984. 574. 16 FEYÉR Piroska 1981. 329. 17 BÁRTH János 1984. 206-207. 18 GALGÓCZY Károly 1855. 250. 19 BÖRCSÖK Vince 1970/b. 103-104.