Bárth János – Wicker Erika szerk.: Cumania 16. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1999)

Tanulmányok - Janó Ákos: Szőlő- és gyümölcstermesztés a szanki homokon

9 TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK Szánk a Duna-Tisza közét elárasztó futóhomok középső vonulatán fekszik. Ez a homokréteg nehezen választható el a Tisza jobb partján húzódó első, illetve a Duna árterét szegélyező harmadik hullámtól, amely finomabb, kiszitált, terméketlenebb rétege a futóhomoknak. Középső vonulatánál a szél a homokot belekeverte a löszbe, s az így képződött barnahomok ma is foltokban található a terület különböző részein. Itt alakult ki az a ligetes, mocsaras, csalitos táj, amely a Kiskunságot ma is jellemzi, s amely már az emberiség őskorában alkalmas lehetett állandó megtelepülésre.

2 A honfoglalás után idetelepült magyarság, s majd a beköltözött kunok a pásztorkodás mellett egyre nagyobb területet fogtak művelés alá, s ez jelentősen megváltoztatta a táji viszonyokat. A falvak elnéptelenedése és a török hódítás később szinte visszaállította a táj korábbi képét, a falvak helyét a bozót és a homok foglalta el. A XVIII-XIX. század folyamán a legelőket birtokba vevő nyájak kitaposták a növényzetet, gyökeréig lerágták a gyér füvet, s ez újabb elindítója volt a homok vándorlásának. A homok megkötésére egyik lehetőségként az erdősítés, másik lehetőségként a szőlők és gyümölcsösök telepítése mutatkozott. Előbbi - a hatóságok sürgető intézkedései ellenére is - csak rendszertelenül s a kevés csapadék miatt lassan haladt előre, utóbbi pedig a föld állandó bolygatásával kétes értékűnek látszott. Mégis, a homok vándorlásának megállítására, fejlettebb mezőgazdasági kultúra kialakítására a Duna-Tisza közén a szőlő- és gyümölcstelepítések váltak általánossá és hathatós gyakorlattá. Az ember és a homok évszázados harcáról így ír a krónikás: „Ott, ahol a homok, a szelek járásának engedelmeskedve, irányt vesz, ahol nincsen fa, élet, falu, amely útjában feltartóztassa: pusztít, rombol, kvarcos szemcséivel elfűrészeli a pici növényeket, elhordja az elszórt műtrágyát és betemeti az életet, kultúrát, míg ellenben ott, ahol az emberi kéz és ész pénzt, tudást, verejtéket öl egybe és azzal fogja meg és hajtja hatalmába, ott a homok áldást hozó és boldogulást jelent az alföldi magyarnak." A vidék történetével és a szőlőtermesztés múltjával foglalkozó szakirodalom a Kiskunság kertkultúrájának kezdeteit a török előtti időkre teszi. A Kiskunság bortermelésére az első adat 1380-ból való, amely szerint Nagy Lajos udvarába Szabadszállásról szállítottak bort. A XV-XVII. századra vonatkozóan a szőlőművelésre nem állnak rendelkezésre adatok, de valószínű, hogy a hódoltság alatt is műveltek szőlőt a megmaradt kiskun települések határaiban.

4 Egyes vélekedések szerint a Duna-Tisza közén a szőlőkultúra a középkor végétől a gazdálkodási rendszer egyik meghatározója volt, s jelentősége a hódoltság alatt és után még 2 KENEDICS Károly 1965. 9-10. 3 GESZTELYl NAGY László 1930. 5. 4 ERDEI Ferenc é. n. 192.; TÁLASI István 1977. 214.