Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik
262 ráfüggesztett kinyitható rész neve szárny (kapuszárny). Ez a csuvasos jellegű szó török eredetű. Ugyanígy török eredetű a köldök (kapuköldök) is. A küszöb szót is ide sorolhatjuk bár az egyszerűbb kiskapuknak ritkán volt küszöbük, nagykapuknak pedig soha. Egyébként ez a szó a permi ősnyelvből származik, jelentése pedig köz, illetve két hely között. 96 "Ma számunkra egyértelműnek tűnik írja O. M. Frejdenberg -, hogy tárgyainkat a hétköznapi közvetlen szükségletek és tapasztalatok hívják létre. Az ősi tárgyak tekintetében azonban nem egészen ez a helyzet. Sokkal valószínűbb, hogy egy-egy eredeti tárgy az adott kor emberi kollektíváinak világfelfogását sűríti és hordozza." 97 A BÁLVÁNY MINT HATÁRJEL Minthogy a kapufélfát kapubálványnak is nevezik, érdemes e szó jelentésével részletesebben foglalkoznunk. Ipolyi Arnold levéltári adatokkal bizonyítja, hogy ez a szó - baluan alakban - már Szent István korában ismert volt, de határjel jelentésben. Saját korából pedig bálványos helynevek sorát közli a történelmi Magyarország különböző vidékeiről. 98 Valószínűnek tartom, hogy szintén határjelek emlékét őrzi három helynév a Kalocsai Sárközben. Pesty Frigyes kéziratos gyűjteményében Bogyiszlóról közli a Bálványtője dűlőnevet, amely az ottani nádasok között volt található. 99 A bátyai úrbéri per irataiban pedig szerepel a foktűi Határőr czimen kifejezés 100 . Ez a terület talán Bátya Foktővel határos részén feküdhetett, s épp úgy faragott határjelről kaphatta nevét, mint a Kuczy Károly által említett foktői Törökképi dűlő. 101 Valószínű, hogy a Győrffy István által is említett izsáki kunképhez hasonló, bálványszerű határjelről lehetett szó minkét esetben. 10 Takács Lajos 18. századi határperek tanúsága szerint leírja, hogy a helységek határvonalai közt sokszor gazdátlan határsáv húzódott, amit a pásztorok hasznosítottak. Sokféle vallásos képzet társult ehhez a területhez. Ide temették pl. a közösségből kitaszítottakat is. Valószínűleg a határok mentén temették el a pogányság vétkében elmarasztaltakat is. Az ő sírjeleik lehettek a határok táján fennmaradt bálványok. 103 Szabó István szerint feltehető, hogy a kőbálványokat eredeti helyükről kimozdítva helyezték a határ egyes pontjaira. 104 "Ami a bálványnak nevezett jelek anyagát illeti, valószínű, hogy azok nem pusztán kőből készülhettek, mint ahogy a középkori adataink alapján feltételezhető" - írja Takács 1 A magyar nyelv történeti etimológiai szótára 1967. Az idézett szócikkek. ' FREJDENBERG, O. M. 1976. 34-36. IPOLYI Arnold 1854. (1987.) 499. KUCZY Károly idézi PESTY Frigyest 1980. 97. °PL Úrbéri iratok Bátya II. 1862. 'KUCZY Károly 1980. 75. A helyi magyarázat szerint a menekülő törökök a szultán képét (szobrát) hagyták ott. 2 GYŐRFFY István 1942.51-52. 3 TAKÁCS Lajos 1983. 173-192.. 4 SZABÓ István 1969 114..
