Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Néprajz - Fehér Zoltán: A bátyai antropomorf kapufélfák és szemantikai kapcsolataik

263 Lajos. "S elképzelhető az is, hogy a kifejezés további élete újabb adatok révén még a kapubálványig is nyomon követhető lesz." 105 Bátyán is szokásos volt az öngyilkosokat, vízből kifogott hullákat a táltos hiedelmekkel övezett Remenice tó melletti Hármashatár táján eltemetni éjszaka, "hogy a Nap ne lássa". így a határt nem verhette el a jég. 106 Bár arra már nem emlékeznek, hogy ilyenkor bálványszerű sírjelet állítottak volna, de a Kalocsai Sárközben megtalálható, előbb idézett bálványos helynevek valószínűsítik ezt a szokást. Minthogy pedig e sírjelek határjező és őrző funkciót láttak el, hasonló feladat ellátására kerülhettek be másolataik a faluba egy-egy telek bejáratához. KAPUBÁLVÁNY - VILÁGFA A bálvány-állítás szokásába bizonyára belejátszott a világfa képzete is. A világfa ugyanis a mitikus elképzelések szerint határhelyzetben van, mivel a középső és felső, valamint a középső és alsó világot köti össze a világ közepén. 707 A kapu és a kapubálvány szintén az átmenetet jelképezi, a saját és idegen határán , a világ közepén , tehát szakrális helyen áll. 108 A régi emberek számára ugyanis a világ közepét saját falujuk, saját házuk, telkük jelentette, ahol legjobban érezték magukat. 109 A bátyai csárdára is ki volt írva valamikor: "Hóha, Sárga/ Itt a csárda/ Itt a világ közepe!" 1 ° A világ közepéhez hasonló jelentésű a föld köldöke. 111 Ne feledjük, a bátyai kapu két szárnyának alátámasztására a kapubejárat közepén leásott fatuskót kapuköldöknek nevezik Mondhatnánk azt is, hogy a kapufélfa egy horizontális és egy vertikális térszerkezet jelölésére szolgál. Pócs Éva a hiedelmekben szereplő teret bináris oppozíciók szerint tagolja. "A két térfél a védekezés, az elhárítás vagy kapcsolatteremtés céljából létrehozott határok által létezik." 112 A kapufélfán belüli - udvari/emberi - világgal szemben áll tehát az ezen kívüli, ezen aluli vagy ezen felüli világ, amely a természetfeletti lények, halottak ­régen istenek tartózkodási helye. A kapubálvány éppen úgy a ház előtt áll őrizve 105 TAKÁCS Lajos 1983. 190. 106 FEHÉR Zoltán 1975.65. 107 DIÓSZEGI Vilmos 1969. 299. Chanti tulajdonjegyek alapján megkülönbözteti az alsó, a középső és a felső világ világfáját, 108 ELIADE, Mircea 1996. III. 11. "... az Éggel közvetlen kapcsolatot lehet létesíteni. Makrokozmikus síkon ezt a kapcsolatot egy tengely (oszlop, hegy, fa, stb.) jeleníti meg, mikrokozmikus síkon pedig a hajlék, központi oszlopával, vagy a sátor felső nyílásával jelzik, ami azt jelenti, hogy minden emberi lakhely a Világ Közepén helyezkedik el, vagy hogy minden oltár, sátor, vagy ház lehetővé teszi a szintváltást és következésképpen az istenekkel való kapcsolatot, sőt (a sámánok esetében) az égbeszállást is". 109 BERZE NAGY János 1958. 99-108. - BOSNYÁK Sándor 1977. 26. Ott a világ közepe, "ahol jól érzi magát". BOSNYÁK Sándor 1980. 20. "Ott a világ közepe, ahol a juhász leszúrta botját. " 110 Ak.: Szarvas G. János 1894. (1953.) 1,1 BERZE NAGY János 1958. 109-111. - BOSNYÁK Sándor 1980. 20. "A föld köldöke, az a hely, hol szüle­tett. " A bátyai találóskérdés a köldökről így tudakozik: "Tenger közepén pacsirtafészek. Mi az? " A költői kép összevethető a Kalevala világteremtésével. V. ö.: FEHÉR Zoltán 1992. 75. 112 PÓCS Éva 1983. 177.

Next

/
Thumbnails
Contents