Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Régészet, éremtan - V. Székely György: 16. századi éremlelet Pálmonostoráról (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon)

CUMANIA 15., KECSKEMÉT, 1998 _5 V. SZÉKELY GYÖRGY 16. SZÁZADI ÉREMLELET PÁLMONOSTORÁRÓL (A tallérforgalom első évtizedei Magyarországon) Szalay Gyula (1865-1937) emlékének 1907 tavaszán a Kiskunfélegyházához közeli Pálmonostorán, régebbi nevén Puszta Péteriben szántás közben egy edényben elhelyezett nagyobb pénzleletre bukkantak.

1 A leletet Szalay Gyula kiskunfélegyházi múzeumőr, a Kiskun Múzeum alapítója

2 mentette meg az elkallódástól, aki a pénzek előkerüléséről értesülvén mindent megtett, hogy a lelet átvizsgálásra és értékelésre a Magyar Nemzeti Múzeumba kerüljön.

3 A leletet a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában meghatározták, kiválogatás után egy részét visszatartották és beleltározták,

5 a többit visszaküldték a kiskunfélegyházi főszolgabíróságra. Szalay Gyula a városi tanácshoz fordult segítségért a lelet megmaradt és visszakerült részének megvásárlása, egybetartása és a félegyházi Városi Múzeumban való elhelyezése ügyében. Fáradozása sikerrel járt és a lelet 1908-ban a Városi Múzeum pénzgyűjteményébe került, ahol azóta is annak legjelentősebb leletegyüttese. A leletről az első rövid híradás Harsányi Pál tollából a Numizmatikai Közlönyben jelent meg a lelet összetételének tömör ismertetésével és a tallérok származási helyének felsorolásával.

7 Csaknem két évtizeddel később ugyanennek a folyóiratnak a hasábjain Szalay Gyula mutatta be a kiskunfélegyházi Városi 1 A lelet előkerülési helyeként Szalay Gyula előbb Puszta Péterit, majd később Pálmonostorát említi (BKML. Kflt. Polgármesteri Hivatal iratai 2881/1907. kig. sz.) A község neve 1900-ig Puszta-Péteri volt, majd ezt követően vette fel a Pálmonostora nevet. Határának egy része, a korábbi Alsó-Puszta-Péteri 1900-ban a Pétermonostora nevet kapta. BOROVSZKY Samu 1910. 105-106., 112-115. 2 BANNER János 1966. - FAZEKAS István 1984. 133-135. 3 A leletet a Magyar Nemzeti Múzeumban 1907. április 18-án vették át, az ezzel kapcsolatos ügyirat száma: MNM. ÉRT. Ln. 224/1907. A pénzeket tartalmazó edényről vagy töredékeiről az első említést követően nincs egyéb adat, valószínűleg elkallódott. 4 A lelet meghatározásáról készített jegyzék: MNM. ÉRT. 229/1907. A leletet a Magyar Nemzeti Múzeumban 1907. április 18-án vették át, az ezzel kapcsolatos ügyirat száma: MNM. ÉRT. Ln. 224/1907. A pénzeket tartalmazó edényről vagy töredékeiről az első említést követően nincs egyéb adat, valószínűleg elkallódott. 5 MNM. ÉT. ltsz.: 41A/1907. és 13B/1907. 6 Jelentés a kiskunfélegyházi Városi Múzeumnak az 1908. évi működéséről és állapotáról: KKM. 7/1909. 7 HARSÁNYI Pál 1908,24.