Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

394 Az udvari séta mindig azonos időpontban, egy órát tartott. Nyáron naponta, reggel 5 órakor, de télen csak minden harmadik nap, fél 8-kor sétálhattak a levegőn az elítéltek. Ha nagy volt a létszám, először a már büntetésüket töltők levegőztek, utánuk következtek csak a vizsgálati foglyok. Szökésre ritkán került sor. Az 1850-es, 60-as évekből két konkrét esetről tudunk. Az egyik vizsgálati fogoly a kerületi ház ablakából ereszkedett le. Egy halasi illetőségű elítélt pedig csöbrözés alkalmával az őr elől elrejtőzött, és az épület tetején át, a kerületi házon keresztül szökött meg. A halasi fegyencet lakhelyén hamar elfogták, és visszakerült a börtönbe.

131 A rabok egyöntetű fehér ruhát, télen szűrt és csizmát viseltek. A mosatás a legtöbbször nehézséget okozott, mert szinte sohasem állt rendelkezésre elegendő ruha.

132 Az ellátás kiadásait részben a rabtartási költségek behajtásából, részben a kerület pénztárából fedezték. Az élelmezési és rabtartási költségek behajtását a rövidebb időre elítélteknél a szabadon bocsátás után, a többieknél félévenként kísérelték meg. A feladat végrehajtására kijelölt bizottság munkája sokszor volt eredménytelen. Gyakran állt a jelentésben, hogy "szegénységi bizonyítványuk szerint - vagyontalanságuk miatt behajthatatlan. " Az elítéltek étrendje átlagosan naponta egy tányér leves, egy tányér "vastag étel", némi kenyér, csütörtökön és vasárnap egy kevés marhahús. Az ételt déli 11 órakor osztották ki.

134 A foglyok egészségi állapotáról nem sokat tudunk. Készült ugyan 1866-ban kimutatás az előfordult betegségekről, a rabok erőnlétéről, de ez ma már nem áll rendelkezésre. Gyógyszerre bizonyosan nem költöttek sokat, mert Hoffer Adolf gyógyszerész negyedéves számlája mindössze 13 forint volt.

135 Az elítéltek egészségének semmiképpen nem használt, hogy a börtönépület egész területén nem volt lehetőség fűtésre. Csak a női börtönt, amely a kerületi ház része volt, melegítették némileg vaskályha segítségével. Az épület adottságait ismerve, a vastag falak szinte elviselhetetlen hideget áraszthattak. Valószínűleg sokan szereztek itt akár életük végéig tartó betegséget. A börtönben oktatásról nem gondosodtak. A kultúra csíráját azok a könyvek jelentették, amelyet Réső Ensel Sándor a kerületi fegyházi könyvtár létesítésére ajánlott fel.

136 Ezek ...2 db országos nagy képes nagy naptár 1861/62- re, Bibliai történet, A katolikus főhit, Magyar krónika, Olvasmányok, Népszerű ABC, Istennel imákban, Erkölcs tudomány, Kisfaludy regéi. A kötetek egy része vallásos mű, kevéssé a szórakozást, inkább a rabok erkölcsi emelkedését szolgálta. 1 BKML. Kf. It. К. Ker. t.ü.ir. 599. Érk. júl. 19./1866. 2 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 491. Érk. szept. 14./1866. 3 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 128. Érk. febr. 10./1868. 4 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 336. Érk. ápr. 19./1866. 5 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 87. Érk. Jan. 26./1867. 6 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 60. Érk. Jan. 18./1867.