Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876
395 A vallásgyakorlás alapvető feltételei adottak voltak. A katolikusok a kerületi ház észak-keleti részén lévő Szent Háromsághoz felszentelt kápolnában szombatonként misét hallgathattak. A ferencesek jártak a börtönbe lelki oktatást nyújtani. A reformátusokhoz, akik számban mindig kevesebben voltak a katolikusoknál, negyedévenként Kecskemétről jött a lelkész, hogy a lelki gondozásukat elvégezze. 137 Ilyenkor a rabokról lekerültek a vasak. Az 1863-ban történt börtöntetőzet felújítása előtt, az épületen állítólag volt egy "kis vörös torony ". Ott egy csengő délben és este a fegyenceket imára szólította. A vörös torony alá kerülni a nép száján annyit jelentett, mint bűntettért kellően meglakolni. 138 A tornyot soha nem építették újjá. A KERÜLETI BÖRTÖN HELYE A MAGYARORSZÁGI BÜNTETŐRENDSZERBEN A Kiskun Kerületi börtönviszonyokban jól tükröződtek a korszak visszásságai, amelyek a magyar általános börtönügyet is jellemezték. Magyarországon a társadalmi fejlődés lassúbb volt a polgári társadalmakénál, ezért a büntetési kultúra is késve fejlődött. A mai értelemben vett börtönt az különbözteti meg a régitől, amelyet a magyar szóhasználatnak megfelelően, ez esetben tömlőének nevezhetünk, hogy nemcsak büntet, hanem javítani is törekszik, és ennek egyik eszköze a munkáltatás. Az elv felismerése és megvalósítása döntővé vált a büntetésvégrehajtás menetében. 139 A börtönügy fejlesztése érdekében Nyugat-Európában, Észak-Amerikában számos módozat kipróbálására tettek kísérletet. Az útkeresés állomásait ismérveik alapján rendszerezni lehet. Központi eszme által meghatározott elvek szerinti büntetésvégrehajtás: a börtönrendszer. 140 19. századi magyar börtönreformelképzelések nyugat-európai és amerikai mintákat igyekeztek alkalmazni, átültetni a magyar viszonyok közé. A 18. század végi egyedi kezdeményezés az Eszterházy Ferenc segítségével, 1772-ben megnyílt szempci fenyítőház is az új felfogás eredménye. A büntetés végrehajtás mellett a munkáltatást és javítást is célul tűzte. Az elv azonban torzított formában jelentkezett, mert a feudális tömlöcöztetés egészült ki a munkáltatással. Nem a polgári munka lett az alapelem, hanem a kényszermunkára emlékeztető testi igénybevétel. Ennek a vegyes modellnek a javított változata a szempci fenyítőház. 137 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 482. Érk. jún.1071868. 138 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 336. Érk. ápr. 19./1866. 139 FOUCAULT, Michel 1990. 332. 140 LUKÁCS Tibor 1987. 68. 141 VÁJNA Károly 1906. 1. köt.
