Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

393 elé terjesztette, aki döntött a gyanúsított letartóztatásáról, vagy szabad lábon hagyásáról.

123 A börtönbüntetés különböző fokozatai léteztek. A 3 hónapig terjedő elzárás volt a fogság, ezen felüli a rabság, amelyet vasban kellett letölteni. A hosszabb időtartamú börtönre ítélteket Vácra, a súlyos bűncselekményt elkövetetteket Lipótvárra, az élet elleni tettekért elítélteket Illavára szállították.

124 Kenéz Elek, a Nagykun Kapitány 1862-ben egy levélben azt kérte Aczél Lajos Kiskun Kapitánytól, hogy egy Félegyházán elítélt nagykunsági illetőségű rab illavai fegyintézetbe történő szállításáról intézkedjen és tájékoztassa annak végrehajtásáról.

125 Az országos intézeteknél elrendelték, hogy az odairányított rabokat ne hatósági ruhában szállítsák, hanem a saját ruházatukban. Ellenkező esetben a büntetésük letöltése után elbocsátásra kerülőket a kincstár költségén kell felruházni.

126 A vasban tartáshoz szükséges felszereléssel rendelkezett a börtön, egy jegyzék 89 db rab bilincsről, 12 tábori bilincsről, 5 kézre való vasról tájékoztat.

127 A 3 db hegedű a vallatáshoz, 2 fa furkó és 1 deres a fenyítéshez kellett. A hegedű a kézkaloda népies neve. Középen szétnyitható fa vagy vas eszköz, amelyen három lyuk található. Egy nagyobb, ahová a nyakat, két kisebb, ahová a csuklókat zárták. Akire rátették, olyan testtartást kellett felvennie, mintha hegedülne. A fegyelmi vétség, a börtön személyzet elleni engedetlenség fenyítést vont maga után. Ennek módja néhány korbácsütés, a deresre húzás, és a sötét magánzárka volt. Kenyéren és vízen 24 órát kellett a sötétzárkában eltölteni, "ahol ki-ki elmélkedhetett a kellő engedelmesség felett".

m A börtönvezetés bevallása szerint engedetlenség, vétség ritkán fordult elő. Ha mégis, a börtönőrök önbíráskodása nem volt megengedett. Ez persze nem zárta ki, hogy néha ne történjen némi összetűzés. Egy "szellőzködés", udvari séta alkalmával Takács József elítélt nem maradt a számára kijelölt helyen. Bor István börtönőr rendre utasította, mire a rab provokálta őt. Az eset vége az lett, hogy a börtönőr puskatussal "meglegyintette" az engedetlenkedőt. Az orvosi látlelet igen kis sérülést igazolt csak, "jobb fülén, annak alsó szegletén, egy lencse nagyságú, véres varral borított bőrlehantolás találtatott, más semminemű sérülés nem volt felfedezhető. "

n9 Kegyelemre rendkívüli esetben volt csak példa. Ferenc József királlyá koronázásakor, 6 rabot jó magaviseletük jutalmául közkegyelemben részesítettek.

130 123 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 336. Érk. ápr. 19./1866. 124 и.о. 125 BKML. Kf. It. K. Kap. ir. IV. 786. Érk. máj.13,/1862. 126 BKML. Kf. It. K. Ker. t.ü.ir. 514. Érk. júl. 3. 127 BKML. Kf. lt. K. Kap. ir. I.55./1862. 128 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 336. Érk. ápr. 19./1866. 129 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 551. Érk. júl. 10./1868. 130 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 294. Érk. máj. 10./1867.