Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

392 A bűncselekménnyel vádoltak csak egy részénél született ítélet, gyakori volt a felmentés.

115 Az 1850-es években még az elzárás mellékbüntetéseként nem egyszer előfordult a pálcázás.

116 Az időszak legsűrűbben elkövetett bűncselekménye a tolvaj lás és ennek minősített változatai, rablás, betörés.

117 Az egyik jellegzetes elkövetési módszer a házkiásás. A vályog falú, alap nélkül épült házaknál alkalmazták, a fal alá ástak, így hatoltak be a lakótérbe. Dobos Gáspár bűntársaival számos házkiásásos betörést hajtott végre, míg bíróság elé került. Az egyik eset kapcsán így vallott: "... Hátsó szomszéd ház udvara falán én Jánost beemeltem, ki a kapurul a lakatot belül lefeszítvén engemet az udvarba bebocsátott, mely után mi a házat kiástuk, s társam a szobába be is bujt, honnan 10 vánkost, 2 dunnát, 2 derékaljat, továbbá több férfi fehérruhát, 1 vég vásznat, 1 sapkát, több aprólékos asztali részletet adogatott ki."

u% A perirat, amelyből a vallomás is származik, 10 károsult ellen irányuló ilyen esetet sorol fel. Az ügy jellegzetessége, hogy legtöbbször a dunna, párna az ellopott tárgyak között szerepel. Nem csak itt, hanem más ügy során is kiderült, hogy a tollat orgazdák vásárolták fel. Sőt, egyes esetekben az orgazda felbujtóként toll lopásra biztatta a tolvajokat.

119 Gyakori bűncselekmény volt még a hivatalos közeggel szembeni ellenszegülés, verekedés, súlyos testi sértés. Széles skáláját találhatjuk a további bűneseteknek, de ezek kisebb számban fordultak elő. Csak ízelítőül néhány példa: "becstelenítéssel egybekötött veszélyes fenyegetés", marhalevél hamisítás, hivatali hatalommal való visszaélés, erdőrongálás, gyújtogatás, mocskolódás, hamistanúskodás, csendháborítás, nádlopás, okmányhamisítás, zsarolás, bankjegyhamisítás.

120 A felsorolás nem teljes, hosszan lehetne még folytatni. Az emberélet elleni esetek jóval ritkábban fordultak elő a vagyon ellenieknél. Napjainkat idéz egy-két nagyobb szabású bűncselekmény, postarablás, bankjegy-hamisítás.

121 A vizsgálat a nyomozásból és vallomástételből állt. Az önkéntes vallomás az általános és különös kérdésekre adott válaszokból tevődött össze. Az általános kérdések: hogy hívják, hány éves, hol született, milyen vallású, családi állapota, van-e állása, vagyona, lakása. A különös kérdések: volt-e már fogva tartva, ha igen, hol és miért, valamint a tényleges bűnesetre vonatkozó kérdések.

122 A vizsgálat befejeztével a kerületi kapitány elrendelte a perbe fogást, az iratokat a tiszti ügyész 115 BKML. Kf. It. Rabtabella 1863. febr. 19-ét követő napjain Félegyházán tartott fenyítő törv. széken ítélet alá veitekről. 116 BKML. Kf. lt. Napló könyve a Félegyházi cs.kir. Járáskapitányság által vizsgálat alá vett és megítélt raboknak 1855. évről. 117 BKML. Kf. It. K. Ker. t.ü. vádlottak nyilvántartása 1862-1863. 118 BKML. Kf. It. K. Ker. t.ü.ir. 1047. Érk. dec. 24./1866. 119 и.о. 120 BKML. Kf. It. K. Ker. t.ü. vádlottak nyilvántartása 1862-1863. 121 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 943./1865. 122 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 497./1866.