Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)
Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876
389 bíróságok büntetőügyekre is kiterjedő joghatósága. A járásbíróságok kijelölésével nem vették figyelembe a történelmileg kialakult földrajzi tagolódást, így a Jászkun Kerület korábbi törvénykezési különállása felbomlott. A területrendezési törvény 1876-ban alapjaiban alakította át a Jászkun Kerület akkor már csak névleges egységét. Területén Jász-Nagykun-Szolnok és Pest-PilisSolt-Kiskun vármegye osztozott, Dorozsmát Csongrád vármegyéhez csatolták. Az átrendezés mindennemű önállóság megsemmisülését jelentette, bár az új törvényhatóságok és a szokásjog valamit megőrizhetett. Börtönállapotok A két évtizedes, gyakran változó törvénykezési gyakorlat a börtönt kevésbé érintette. Irányítását továbbra is a Hármas Kerület, közvetlenül pedig Kiskun Kerület intézte. A kerületi törvényhatósági ház egyrészt a törvénykezés székhelye volt, másrészt a börtön felügyeletét is innen irányították. Egy 1862-ből származó feljegyzésből megtudhatjuk, hogy az intézmény ki mindenkinek adott otthont. A kerületi ház helyiségei a következők: elnöki szoba, törvénykezési terem, külön szobában dolgozott az aljegyző, főjegyző, kerületi kapitány, táblabíró, esküdt, főügyész. Adott esetben a törvényszéki ülés elnöke a Kiskun Kapitány, tagjai pedig egy segéd bíró, a kerület tiszti ügyésze, a Jászkun Kerület képviseletében egy segéd ügyész, törvényszéki orvos, két jegyző és két esküdt. 100 A kerületi törvényszéki orvos állása összeférhetetlen volt a városi orvosi állással, de a fenyítő törvényszék és a fegyintézet székhelyén kellett laknia. Feladata a városi orvosok által kiállítandó leletek szakmai véleményezése, és a börtönben raboskodók egészségügyi felügyelete. Nem tartozott a hatáskörébe az elítéltek kérvényei mellé csatolt orvosi bizonyítványok kiállítása, erre a hármas kerületi főorvos, az 1860-as években Edvi Illés László volt jogosult. 101 A kerületi börtönből számtalan kérvény futott be a tiszti ügyészhez, hogy általános rossz egészségi állapot, vagy valamely konkrét betegség miatt engedjék el a szóban forgó elítélt hátralévő büntetését. Ilyen esetben a főorvos feladata volt a kórkép megállapítása, és javaslata alapján adtak helyt, vagy utasították el a kérelmet. "Simon József dorozsmai lakos és elítélt rab idült tüdőtágulatban és időnként vérköpésben szenved, mely baja nehogy a zárt börtönlégben vészt hozóvá váljék, neki nyári hónapok alatt a szabad levegő tiszta élvezetét szükségesnek tartom és 97 и.о. 72. 98 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1995. 228. 99 BKML. Kf. lt. K. Kap. ir. I. 55./1862. 100 BÁNKINÉ MOLNÁR Erzsébet 1996. 70. 101 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 433./1866.
