Bárth János szerk.: Cumania 15. (A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezetének Évkönyve, Kecskemét, 1998)

Történelem - Gémes Tünde: Adatok a Kiskun Kerület büntetéstörténetéhez, 1745–1876

390 ideiglenes elbocsáttatását indítványozni bátorkodom. "

102 Simon Józsefet egyébként gondatlan emberölésért egy évre ítélték. A kerületi házban nyert elhelyezést a tiszti ügyész levéltára, ahol a régi büntetőperek iratanyagát őrizték. Az épületben kapott helyet a két orvosi szoba, a biztos, a tisztiszolgák, a cselédek szobái, az ellátáshoz szükséges helyiségek. Itt találhatók a börtönész és börtönőrök szobái. De a kerületi házban különítették el a női börtönt is, amely mindössze 5 fő befogadását tette lehetővé. 5 nyoszolya, 5 szalmazsák és fejvánkos volt a felszerelése. Egy 1862-es adat szerint a kórház szintén a főépület része, berendezése: 10 nyoszolya, 9 szalmazsák, 9 pokróc, 2 öntöttvas kályha, 3 ruhaakasztó, 1 szék.

103 A későbbiekben némiképpen változott a helyiségek elosztása, mert 1866-ban az orvosi tiszti szobát, a két kórházi szobát, a börtönészlakot és a börtönőrök szolgálati férőhelyét a tömlöcépületben találhatjuk.

104 A félegyházi börtön felügyelete a kerületi tiszti ügyészhez tartozott. A börtön tényleges vezetője, igazgatója: a várnagy (1866-ban évi fizetése 300 forint). A börtön mindennapi életét a börtönész, az ú.n. gazda irányította. Az elítéltek közvetlen felügyeletét a börtönőrök látták el.

105 A börtönész és börtönőri állás igen vonzó volt, hiszen felelősségteljes, de biztos kerületi alkalmazást jelentett. Amikor 1866-ban a börtönész nyugalomba vonult, helyére tíz pályázati kérelem is érkezett. Ezek közül nyerte el a posztot Paprika Sándor. Kinevezésekor évi kétszáz forint fizetést kapott.

106 Mivel ő korábban börtönőrként dolgozott, a megüresedett állására is számtalan jelentkező közül lehetett választani. A pályázók önéletrajzából kitűnik, hogy szinte kizárólag kiszolgált katonák, huszárok, fegyverfogatásban jártas emberek vállalkoztak erre a munkakörre.

107 A személyzet létszámáról a Jászkun kerületi kisgyűlésen döntöttek, ott határozták meg az alkalmazottak fizetését is. Az 1862-ben Jászberényben tartott kisgyűlésen, a Kiskunság részére még egy csendbiztost, 3 pandúrt, a félegyházi börtönhöz még 2 börtönőr felvételét szavazták meg. Ugyanakkor a nagykunságiak ilyen irányú kérését elutasították.

108 Valószínűleg, ennek oka az volt, hogy a betyárok még komolyan veszélyeztették a közbiztonságot. A börtönőrök ruházata egységes volt: köpönyeg, mente, atilla, magyar nadrág, pantalló, kis lajbi, 2 pár új csizma és 1 pár fejeltes, sapka vagy csákó, öv, sarkantyú. Fegyverzetük szuronyos puska, markolatos kard, amelyet az oldalukhoz szíjaztak.

109 BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 440./1866. BKML. Kf. lt. K. Kap. ir. I. 55./1862. BKML. Kf. lt. K. Ker. t.ü.ir. 336. Érk.ápr. 19./1866. и.о. BKML. Kf. lt. К Ker. t.ü.ir. 1136. Érk. jún. 27./1866. BKML. Kf. lt. K. Ker. tü.ir. 526. Érk. jún. 25./1866. BKML. Kf. It. К. Kap. ir. I.104./1862. BKML. Kf. lt. K. Kap. ir. I. 55./1862.